Péter és Csilla minimálbérből utazta végig a világot. Kíváncsi vagy, hogyan?

Tibi atya

A fiatal budapesti házaspár még öt éve találta ki, hogy egyhangú életüket feldobják, és bejárják az egész világot. Csilla akkor még egy zöldségesnél volt eladó, Péter pedig egy multinál dolgozott kasszásként. Mindketten reggeltől késő délutánig jártak dolgozni, csupán az estéket tudták együtt tölteni, és szerelmüket nehéz próba elé állították az egyhangú hétköznapok és az anyagi terhek.

Péter a szokásos szombat esti kocsmázása során találkozott egy régi osztálytársával, aki azóta már utazási ügynök és elismert idegenvezető volt egy távol-keleti országban. Peti csak ámult ismerősei történetein, a világ sokszínűségén, és elhatározta, hogy feleségével felmondanak, és a hallott tanácsok alapján egyszerűen a minimálbérükből bejárják az egész világot. A feladat lehetetlennek tűnt, de a házaspár belevágott.

2011 október 8-án elbúcsúztak egymástól a buszmegállóban, és megfogadták, hogy estére mindketten felmondanak, és igáikat levetve, szabad emberként térnek haza otthonukba.

Délután Csilla végzett előbb a munkával, a hazaúton pedig beszerzett pár útikönyvet Ázsiáról, Észak-Afrikáról és az Arab-félszigetről is. Boldogan ért haza, és jókedvűen várta férjét a vacsorával. Este aztán hatalmasat szeretkeztek, és az ágyban pucéran csevegtek még az előttük álló varázslatos kalandokról. Később egymás karjaiban álomba szenderültek, hogy másnap friss erővel folytathassák tovább a gondolkozást.

Életük új korszakának első reggelén vidáman álltak neki az elképesztő kirándulás megtervezésének. Rájöttek, hogy a legfontosabb a megfelelő túrafelszerelések beszerzése. Közösen elmentek HÉV-vel az egyik sportáruházba, és vettek túrahátizsákokat, túracipőket, esőkabátokat, és minden olyan felszerelést, ami a hosszabb úthoz szükséges lehet. A pénztárnál akadt azonban az első bökkenő, hiszen nem volt annyi pénz a bankkártyáikon, amennyi a felszereléseket fedezte volna. Így minden cuccot a boltban hagytak, és kedvtelenül, egymáshoz egy szót sem szólva hazakullogtak. Otthon aztán megbeszélték, hogy visszamennek dolgozni még pár hónapot, és újra megpróbálják a kalandot.

Csillát azonnal visszavette a főnöke, mert korához képest elég formás feneke volt, Péter azonban nem volt ilyen szerencsés. Mivel a főnökénél a "Világgá megyek te geci, rohadj meg az egész üszkös boltoddal együtt!" frázissal mondott fel, így esélye nem volt visszakapnia az állását. Péter így az állásközvetítő helyett inkább a kiskocsmájába indult elfeledni bánatát. Talán azóta is a hátsó asztalnál fejti az ingyenes újságokból kiollózott rejtvényeket.

Az egy minimálbéréből már a bérletre sem telik nekik, így a nagy utazásból nagy bliccelés született. Csilla azóta is a szilvákat és zellereket pakolgatja a Petőfi utca sarkán lévő üzletben, Péter pedig munkanélküli segélyét régesrég elhasználva jobb remények híján minden héten lottózik.

http://tibiatya.blogstar.hu/./pages/tibiatya/contents/blog/30337/pics/lead_800x600.jpg
Feliratkozás blogértesítőre

Ha mindennap szeretnél értesülni a legfrissebb bejegyzésekről, akkor iratkozz fel a blogértesítőre.

Feliratkozom

Hozzászólások

Ezeket a cikkeket olvastad már?