Miért nekem kell pénzelnem a büdös csövest?

Tibi atya

Tényleg beszéljünk egy kicsit erről a csöves-kérdésről, és arról, hogyan vezet meg a politika, ha már pártállás szerint kicsikarták belőlünk az undort vagy az empátiát:

A 20. század első felében létezett egy elmefilozófiai irányzat, az ún. gestaltizmus. A gestalt iskola azt vizsgálta, hogy egy kép részletei hogyan viszonyulnak az egészéhez. Megállapították, hogy a valóság, amit a szemünkkel észlelünk, különböző sémák mentén szerveződik mintákká agyunkban. Előfordul, hogy a kép egyes elemei bizonyos (nem mindig meghatározható) preferenciák alapján előtérbe kerülnek, háttérbe szorítva a többit. Miről is van szó? Mutatom:

Ez a kép (Rubin`s vase) ábrázolja a legjobban, mit is jelent a pszichológiában az észlelési multistabilitás jelensége: az ember láthat két egymás felé forduló férfialakot, vagy láthat vázát, de ugyanazt együtt sohasem anélkül, hogy valamelyik ne domináns elemként uralja a jelenség egészéről alkotott képünket. Akár a politikai töltetű kommunikációban.

Pszichológiai értelemben természetesen a túlságos egyszerűsítés miatt szakmailag megalapozatlan a párhuzam, azonban mint jelenség, mégis hasonló sajátosságok jellemzik, mint az információfelvételt hírfogyasztás közben.

Ugyanazokat a képeket látjuk a Blaha Lujza téri aluljáróból a TV2 és az RTL képernyőjén. Hajléktalanok mindenhol, a Keleti Pályaudvartól egy megállóra Kelet Bengázit is megtekinthetik az ideutazók, autentikus szagélménnyel, és bestiálisan lecsúszott emberekkel. A gusztustalan TV2 híradó mellett az RTL-é nyilván jóval empatikusabb és szerethetőbb, még akkor is, ha nehéz empátiát feltételezni egy olyan médiumról, ami megteremtette azt a talkshow kultúrát, ahol Balázs délutáni szórakoztató vendége egy gyermekkori nemi erőszak áldozata volt, vagy ahol Mónika a legdurvább zsákfalvakból összeverbuvált belterjes cigánycsaládok verekedésén szimulált szörnyülködést, egész trash-irányzatot teremtve ezzel az interneten.

Ha a TV2 híradóját nézi meg az ember, akkor csak a szagélmény jön át, ha az RTL-ét, akkor csak az ember. A kettő együtt sosem, pedig ahogy a gestalt-pszichológus, Koffka fogalmazott: az egész mindig más, mint a részek összessége.

A kép fekete része

A helyzet az, hogy a csöveseket senki nem szereti, aki nem képes arra a krisztusi, nehezen tanulható szeretetre, amire Iványi Gábor igen. Én elismerem, hogy ő érez helyesen, és nem én, de mikor megérzem a szarszagú aluljáró ispotálybűzét, a legkevésbé sem érzem a szeretet. A címke, amit ez az érzelem kap, a szégyen. Visszatartott levegővel szelem át az aluljárót, és elfordítom a fejem, hogy mikor kiérek a Blaha Lujza tér nyomorából, akkor még húsz másodpercig győzködjem magam, hogy azért nem adok pénzt a lefagyott orrú zombinak, mert elissza, majd utána beugrom a pékségbe. És ennyi. Bosszankodom, ha bejön a kocsmába, ahogy a vendégeknek is kellemetlen, ha a lehúgyozott kabátjában tarhál tőlük. Utálom, ha széttúrják a kukát akkor is, ha direkt a tetejébe tesszük az üvegeket, és azt sem szeretem, ha a villamoson mellém állnak. Mivel nem látom, hogy sokan fogadnák őket a házukba, hogy a mennyek országában gazdagok legyenek, azt hiszem ezzel nem vagyok egyedül.

 A kép fehér része

Elismerem, hogy attól, hogy koszos, büdös, piás, drogos és a gatyájába szarik, a nyomorát nem feltétlenül kizárólag ő generálta, de ő az áldozata. Nem jár neki meszesgödör, és nem jár az sem, hogy megfagyjon az utcán. Tudom, tudom, neked sem ad senki ingyen semmit, akkor neki miért?
Talán azért, mert attól, hogy nem vagyok a legjobb keresztény, annyit azért elismerek, hogy az ember nem annyit ér, amennyi dzsídípit termel, mert ezt az ideológiát szociáldarwinizmusnak hívják, és a nácik óta nem menő. Viccen kívül, ha végignézek a sok depressziós, gyógyszer- és alkoholfüggő irodistán, akik utálják a környezetet, amiben dolgoznak, a fasz főnöküket, akiknek a szemében ők nem emberek, hanem humán erőforrás, ki nem állhatják a kollégáikat, és úgy en bloc az egész nyomorúságos életüket az tartja egyben, hogy fizetéskor újra tomihilfígerrel és epöllel jutalmazzák magukat (ötévente használt, de újszerű kocsival is), kénytelen vagyok kérdéseket feltenni. Mi van, ha egyik-másik egy idő után rájön, hogy ez nem élet? Mi van, ha szerinte túl későn? Az ő hibája volt-e, hogy olyan utat választott, amire alkalmatlan, vagy a környezetéé, aki egy instagram-élet hazugságaival erre kondicionálta?
Nem életszerű, hogy ilyenkor hozzányúlunk valamilyen szerhez? Vagy mindenki olyan éretten kezeli a problémáit ebben a társadalomban, hogy ki meri jelenteni, ő e fenyegetés felett áll? Ha Te igen, akkor is minimum el kell fogadnod annyit, hogy sokunk nem.

A kép egésze

A TV2 híradója (teljesen feleslegesen) megerősített bennünket, hogy jogos az undorunk, az RTL-é után pedig jó szarul érezzük magunkat, és legszívesebben segítenénk. Pedig nekünk egyiket sem kéne, és a hangsúly a nekünkön van.

Nem akarok aprót, de még kaját sem adni nekik, mert nem az én feladatom. A régió legsúlyosabb adóterheivel tartok el egy államot ezért, és abszurdnak érzem, hogy ezek után azt a társadalmi kötelezettséget, amit a szerződés értelmében nekik kéne ellátniuk, bárki tőlem várja el. Ne zsaroljanak más nyomorával, ne kényszerítsen bele abba, hogy nekem kell olyan helyzetben döntést hoznom (amikor nem adok pénzt, vagy amikor elzavarom őket a kocsma elől), ami eleve nem létezne, ha az állam minden polgáráról legalább annyira gondoskodna, hogy egyéb lehetőség híján ne az aluljáróban kelljen összeszarnia magát! Mert ez nem sok, de egy civilizált országban ennyi mindenkinek jár.

A keresztény kormány ugyanúgy szarik erre, mint anno a balliberálisok. Míg az egyik ingyen utaztatná őket a BKV-n (mert az biztos megoldás), a másik inkább a létezésüket is betiltaná, mert kivel keménykedjünk, ha nem velük.
A keresztény szeretet (bár jelen esetben inkább a tökéletes ellentéte) és a liberális empátia azonban csak egy-egy hírblokk erejéig tart ki, utána ha megvan a nézettség, a politikai seggnyalók hazamennek, csak a csövesek maradnak kint a hét meg a nyóc határán, hogy legközelebb is híreket gyárthassanak belőlük. Dicsértessék!

http://tibiatya.blogstar.hu/./pages/tibiatya/contents/blog/31613/pics/14787874593075123_800x600.jpg
Humbák Hírügynökség
Feliratkozás blogértesítőre

Ha mindennap szeretnél értesülni a legfrissebb bejegyzésekről, akkor iratkozz fel a blogértesítőre.

Feliratkozom

Hozzászólások

Ezeket a cikkeket olvastad már?