Tudnék segíteni is a bulinegyed lakóinak!

Tibi atya

A belső-erzsébetvárosi lakók csoportjába tévedve végignéztem a kommenteken, amikkel a magukat "polgárként" aposztrofáló lakók engem és ministránsaimat illettek. Volt itt minden: a nyugodtabb természetűek megelégedtek azzal, hogy szervezetten egyes értékeléseket adjanak a kocsmámra, a kevésbé nyugodtak naponta jelentgetnének fel kitalált okokra hivatkozva minden létező szervnél, míg bőven érkeztek lájkok olyan kommentekre is, amik szerint a legjobb az lenne, ha simán csak eljönnének a Humbák Művekbe, és szétvernék a pofámat (erre tényleg nem tudok mit mondani: ott leszek, megtaláltok, már kihegyeztem a botot, és pattintott kőből baltát is fabrikáltam). Ez a militáns, semmilyen kompromisszumra nem hajlandó proli mentalitás az, amit korábban nyuggerattitűdnek neveztem.

Nem ezt a kommentjét töröltem, hanem egy másikat, amiben a fejbebaszásomat pedzegette hasonló stílusban. Mivel tiltottam is érte, ez a kommentje is elveszett. Az ilyen kommenteket ezelőtt is tiltottam, és ezután is tiltani fogom. A "kimegyek a helyedre megfélemlíteni" mentalitás Vélászló maffiabirodalma óta precedens nélküli az éjszakai világban. A nyuggereknek hála, visszatért.

Mi az, amiben soha nem működnék együtt a lakókkal?

Hogy Erzsébetvárosban is 22:00-kor kelljen bezárnia minden helynek.

Miért?

Mert ezzel a mai értelemben vett bulinegyed, és Magyarország jelenlegi legnagyobb turisztikai vonzereje gyakorlatilag megszűnne.

És ez miért rossz az országnak?

Azért, mert a bulinegyed Budapest vendégforgalmát 2009-hez képest az utóbbi évtizedben megduplázta. Az NGM 6,6 milliárdra becsülte az innen származó éves szintű állami bevételeket, azonban ez csak a bulinegyed közvetlen bevétele. A rengeteg szálláshely, ami nem a bulinegyedben van, az egyéb szolgáltatások, amiket a turisták igénybe vesznek, de szintén nem itt vannak, az utazási irodák, amik ideszervezik őket, az utazásaik költségei és a bulinegyed logisztikai háttere ebben még nincsenek benne. Ha a 2009-es számokra esne vissza a turizmus, annak csak a közvetlen hatása 1,8 millióval kevesebb külföldi turista lenne (tehát a teljes magyarországi vendégszám több, mint 10%-a menne a levesbe). A budapesti külföldi látogatókban 56%-os, míg a vendégéjszakákban 58%-os visszaesést okozna. Ez a teljes turisztikai bevételekhez viszonyítva 100-150 milliárdos bevételkiesést eredményezne (mely valljuk be, jó helyen van a magyar gazdaságban).

Ha sikerrel jár a szűk, de hangos kisebbség, akik jelenleg kompromisszumok nélkül nyírnák ki ezt a szektort a tíz órás zárással, a turisztikai visszaesés garantált. Beláthatjuk, hogy 2009-hez képest nem azért ugrottak ekkorát a számok, mert a Szabadság-szobor hirtelen népszerű lett, hanem az ezután kialakuló bulinegyednek köszönhetően. Hangsúlyozom, ezek csak a közvetlen, megbecsülhető veszteségek, a közvetett kiesések a munkahelyek megszűnésével együtt gyakorlatilag felbecsülhetetlen károkat okoznának, nem beszélve arról, hogy ezzel több nemzet és korosztály turisztikai térképéről radírozzuk le Magyarországot.

Nagyon fontos az is, hogy a vigalmi negyeddel jelentős külföldi tőke áramlott Magyarországra (elsősorban ingatlanbefektetések formájában). Példátlan, hogy ennyi és ilyen kaliberű hely már meglévő engedélyét korlátozzák. Ez a befektetők szempontjából azért kellemetlen, mert mind az ingatlanbefektetéseik értéküket vesztik, mind pedig a vendéglátásba invesztált tőkéjüket elbukják. Ezek után ugyan kinek lesz kedve akár itthonról, akár külföldről befektetni ebbe a szektorba?
Ugye nem kell elmagyaráznom, hogy miért rossz, ha a befektetői kedv egy szektorban olyan drasztikusan hagy alább, mint akkor fog, ha a legjövedelmezőbb szegmensét egy tollvonással kinyírják?

Miért foglalkozom én ezzel?

Teljesen jogos a kérdés. Az én forgalmamon ez mit sem változtatna, hiszen Tibi atya aztán vajmi keveset jelent egy ír legénybúcsús társaságnak, a közönségem magyar. Több, mint egy éve feljelentést sem kaptam, és az előzőeket is csak azért, mert a lakók az előző hely porát rajtam verték el. A helyem - beleértve az ablakokat is - teljesen hangszigetelt, és a nyár egy-két hetét leszámítva (mikor a fesztiválok elviszik a munkaerőt) hét közben is van portaszolgálatom, tehát szinte teljesen balhémentes a krimóm. Ha netán tízkor zárna a hely, előre bejelentett, zártkörű rendezvényt akkor is tarthatnék, amit kizárólag a törzsvendégeimmel is meg tudnék tölteni (tehát valóban zártkörű, névsoros formában). Nem mondom, hogy nem lenne kiesés, de nem esnék seggre tőle, tekintve, hogy nem ez az egyedüli bevételi forrásom.
Azért foglalkozom vele mégis, mert ez egy ügy, ami kibaszott fontos, az egész nemzetnek az, és nem nézhetem végig tétlenül a porba döngölését, mert olyan érték veszhet el vele, amit csak elpusztítani lesz ennyire egyszerű, ha a későbbiekben újjá is születik valamilyen formában, akkor is évtizedekig tart újjáépíteni (befektetők hiányában pedig nem is lesz lehetséges). Azt gondolom, hogy minden állampolgárnak kötelessége a szolidaritás, még akkor is, mikor épp olyan rendeletet akarnak keresztülverni, ami a konkurenciáját (esetemben a szomszéd kocsmákat, akik a külföldiekből élnek) sokkal jobban sújtja, mint őt.
Egyáltalán nem akkora az anyagi érdekeltségem sem ebben, mint a gyűlölet, amivel a nyuggerek nekem estek és fenyegetni kezdtek. Egy szolidáris, polgári érzelmekre hajlamos, idealista, kocsmáros fasz vagyok, ez van.

Miben segítenék Belső-Erzsébetváros polgárainak (és a polgári értékeket tagadó, megverésemmel fenyegető szektásoknak is), amennyiben lemondanának az este tízkor zárás igényéről, ami ugyanúgy sújtja a balhétlan helyeket, mint azokat, amikkel folyton probléma van?

Először is teljes mellszélességgel állnék az ügyük mellé. Szerintem a bulinegyed a pinceklubokkal, az átlagembernek elérhető áron szolgáltató európai színvonalú streetfood-gasztroforradalmával, a zenei szolgáltatásaival, a vitaestjeivel, a romkocsmáival, borbáraival és bisztróival egy olyan színes, izgalmas, egyedi és Budapestre jellemző egyveleget hozott létre, ami a fiatalabb generációt a nyugathoz köti, a nyugatot meg ide. Hiba kizárólag az utcai szarással és hányással azonosítani.
Ne higgyék, hogy engem (és a legtöbb kocsmát) nem idegesít ugyanúgy az, ha egy brit legénybúcsús társaság itt azt hiszi, azt tehet, amit akar, és az utca közepére szarik.
Be-betévednek azért hozzám is, és éreztem már a dühöt amikor rendőrt hívtam, mert tapogatni és vetkőztetni kezdték az egyik poharas-lányomat, majd a kiérkező rendőr kibaszott cinikusan annyit mondott, hogy "de ha most épp nem tapogatják, akkor mit tudunk csinálni? Ráadásul magyarul sem beszélnek". A sztorihoz hozzátartozik, hogy miután a rendőrök elmentek, a személyzet tudta, mit csináljon velük.

Én is úgy érzem, hogy méltatlan amikor a csövesek (felénk, a körúthoz közelebb ők a gyakoribbak) segge lenyomatos formában megjelenik a kertész utcai kirakatomon, és üvegmetszeti képpel nézhetem premierplánban, ahogy végigfossák. Ezért a krimóért kurva sokat dolgoztam és dolgozom, ahogy a lakók többsége tette a lakásáért, és én is megalázónak érzem amikor más szarát kell pucolnom az oldaláról.

Gecire utálom, ha az utcán hugyoznak. Gecire utálom az utcai zaklatókat, akik úgy vannak ezzel, hogy ami Budapesten történik, az ott is marad. Fasz kivan a porcukrot és sütőport áruló őslakos dealerekkel, akik szerintem ugyanazt a büntetést érdemelnék, mintha rendes anyaggal seftelnének, mert egyrészt rossz fényt vetnek a cigányság normális elemeire, másrészt pedig az egész világon hírük megy, és szégyenszemre az országgal is azonosítják őket. Sajnálom a fiatalkorú (szintén cigány) prostikat, és gecire gyűlölöm a bőrük színétől függetlenül azokat, akik egy fiatalkorút arra kényszerítenek, hogy mosdatlan partyturisták kamagrától meredő faszát vegyék seggből szájba az Önök kapualjában. Emberalattinak tartom őket (mármint a striciket, nem a prostituált áldozataikat), ahogy Önök is, és hajlandó lennék tüntetni azért, hogy hatékonyabb rendőri fellépés mellett kerüljenek a börtönbe, ahol talán megtapasztalják, milyen érzés cuppogni a fasz rossz végén.

De tudják, mit utálok mindennél jobban?

Azt a rendszerváltás óta működő politikai szemléletet, ami hagyta, hogy idáig fajuljanak a dolgok. Felépült egy bulinegyed, ami lassan tíz éve dübörög. Én viszonylag fiatal játékosa vagyok, de bulizóként is sokat jártam ide korábban, és ezek a problémák nem újak. A bulinegyed ennek ellenére - ahogy Önök közül a polgári értelmiséghez sorolók mondják - önmagában nem rossz dolog.
A rossz dolog az, hogy a problémákra semmifajta megoldás, de még csak a szándéka sem létezett eddig, és most is csak annyi, hogy ha probléma van, akkor dózeroljunk le mindent, és akkor majd nem lesz.

Hajlandó vagyok én magam is új pontokkal gazdagítani a követelései(n)k listáját:

  • Baszott nagy bírságot vernék a körúton lámpától lámpáig gyorsuló motorosokra és autósokra, akiknek nem jutott jobb péniszpótlék, minthogy a motort bőgessék esténként és a forgalmat veszélyeztessék.
  • Keményen megbüntetném azokat a helyeket, akik reggelre nem takarítanak össze maguk előtt, illetve ha adott időn belül többször is előfordul, akkor súlyosbodna is (és a parkolóőrök munkájához hasonlatos járőrökkel ellenőrizném minden reggel).
  • Támogatnám, hogy az óvodákat, amik köré krimók nőttek, költöztessük Külső-Erzsébetvárosba, ahol a zöldövezet is közelebb van hozzájuk. Van rá pénz, ha máshonnan nem, az adókból, amit mi fizetünk.
  • A közterületfenntartókat jelentsük fel együtt minden olyan reggel, amikor nem sikerül összetakarítani (mint más civilizált városok vigalmi negyedeiben)! Lassan évtizedes a jelenség, nem kéne meglepetésként érnie őket, hogy az utcán szemét van reggelre (pláne, hogy elég kukát sem sikerült kitenniük). Az adónkból élnek ők is, itt az ideje, hogy szolgáltassanak érte!
  • Állítsunk fel zajmérő civilszervezetet, ami éjszaka is kiszáll, és hitelesített mérőeszközzel jelent a rendőrség felé (a nyilvánosságban a renitens hely nevét szidva olyan hangosan tudnám ezt támogatni, mint ahogy ő a zenét bömbölteti)!
  • Helyezzük újra üzembe a nyilvános WC-ket, és emeljünk újabbakat a meglévőkhöz! Erre bulinegyed nélkül is szükség volna!
  • És végül, de elsősorban, reggeltől estig verném a tamtamot, hogy megfelelő nagyságú és képzettségű rendőrállomány szolgáljon a kerületben, akiktől öt méterre nem lehet cuccot árulni (amennyiben megtörténik, szintén hajlandó vagyok segíteni a nyilvánosságra hozásában), és akik nem nevetséges pénzbírságra büntetik azokat a brit szarháziakat, akik pár fontnál nem tartanak minket sem többre, és tévéket baszkodnak ki az ablakon, mert itt megtehetik. Dolgozzanak ki olyan eljárásrendet, amivel beviszik őket 72 órára az őrsre, ahol lenyugodhatnak egy cellában, bukva az utazásukat. Higgyék el, ennek hamar híre menne, és megtanulnának normálisan szórakozni az utcai őrjöngés helyett!

    Azért volna fontos, hogy Önök és mi együttműködjünk, mert a politika Önökre éppen úgy szarik, mint ránk. Önöktől a szavazatuk kell, tőlünk a pénzünk. Önökből a kerület jelöltjei akarják kisajtolni, belőlünk a kormányzat. Ha meg is szavaznának bármifajta rendeletet, felülről ezer módja van, hogy megcsáklyázzák, kiskapukat és kibúvókat hozzanak létre (ahogy eddig számtalanszor), és ne legyenek illúzióik, meg is fogják tenni!
    Ami ebből a helyzetből kialakulhat, az egy elhúzódó háború, ahol mindkét félnek van eszköze arra, hogy a másiknak ártson, miközben valójában egyiknek sem ez az érdeke. Ha az állam NGM által becsült 6,6 milliárdos (de valójában jóval nagyobb) bevételére gondolok, elképzelhetetlennek tartom, hogy a kormányzat ezt csak úgy elengedi. Megtalálják a módját, hogy legkésőbb a választások után felülről kijátsszák, kibúvót teremtsenek, és akkor az öltönyös, jól fésült politikus, aki addig a valagukat körbenyalta a szavazatukért, széttárja majd a karját, hümmög egy sort, és el fogja mondani, hogy hát ő mindent megpróbált, dehát ez van, ő sem mindenható. 
    Az így létrejövő szürke állapot lesz a legrosszabb, mert ebben a stádiumban már egyik fél sem akar majd a másikkal tárgyalni. Nem az lenne a legjobb, ha Magyarországon talán először az életben polgárokként dolgoznánk össze, hogy megoldjuk azokat a problémákat, amiket a politika egészen a választások előtti évig ugyanúgy söpört a padló alá, mint ahogy utána fog? Nem ennek volna célszerű megteremteni az intézményes kereteit egy közös szervezettel?

    Amennyiben Önök szerint is igen, két dolgot kell tenniük: engedniük a korai zárásból, amivel a helyeket akarják kinyírni, és leépíteniük azokat a szélsőséges, nyuggermentalitású vadállatokat, akik semmilyen kompromisszumra nem hajlandóak, utcai verekedésre viszont igen. Bár hangosak és agresszívan lépnek fel, egészen biztos, hogy ők vannak kisebbségben. Ne hagyják, hogy ezek a barmok Önöket képviseljék!
    Nekünk is lesz dolgunk: eddig példátlan és összehangolt szervezetet kell létrehoznunk, amiben egymással is betartatjuk azokat a dolgokat, amikben megegyezünk. Szorgalmazom, hogy erre pénzt is áldozzunk, mert aki nem tartja be, azt nekünk kell ügyvédekkel (meg persze saját know-how-val és a nyilvánosság erejével) bezárásig szopatni. Mi, akik normális és problémamentes helyeket üzemeltetünk, ugyanúgy bosszankodunk azok miatt, akik semmit nem tartanak be, és nem szeretnénk ha a bulinegyed hazai megítélését, amiért keményen dolgozunk, módszeresen szétbasznák.

    Hiszem, hogyha mindkét oldalról a józan hangok tárgyalnak a másikkal a verekedők helyett, akkor komoly eredményeket érhetünk el! Olyanokat, amilyeneket a politika nem fog. Dicsértessék!
http://tibiatya.blogstar.hu/./pages/tibiatya/contents/blog/41527/pics/lead_800x600.jpg
Humbák Hírügynökség
Feliratkozás blogértesítőre

Ha mindennap szeretnél értesülni a legfrissebb bejegyzésekről, akkor iratkozz fel a blogértesítőre.

Feliratkozom

Hozzászólások

Ezeket a cikkeket olvastad már?