Vajon téged megcsal a párod?

Tibi atya
2017.02.24.

1. Nem dug veled
2. Nem dug veled
3. Nem dug veled
4. Nem dug veled
5. Valaki mással meg igen

Most sem kérünk elnézést.
Szeressétek egymást, dicsértessék!

Szerezd be a legkirályabb Tibi atyás cuccokat a Humbák Művek Webshopból! Katt a képre!
www.shop.humbakmuvek.hu

Hivatalos: íme a 2024-es budapesti olimpia sportágai

Tibi atya
2017.02.20.

Bár lehet, hogy népszavazáson kell majd döntenünk az olimpia sorsáról, a látványterveken túl most egy kis ízelítőt tudunk mutatni a rendezvényről. Hazánk adottságai miatt ugyanis különleges, új sportágakban fogják a versenyzők összemérni a tudásukat a 2024-es budapesti ötkarikás játékokon.

Íme a lista a hungarikum versenyszámokról:

A lerobbant 27-es busz feltolása a Gellért hegyre (csapatverseny)
Kimenekülés a füstölő 3-as metró állomásairól (egyéni)
Húgytócsák kerülgetése a belvárosban (egyéni)
Szlalomozás hajléktalanok között (egyéni és csapat)
Becsületes taxisofőr keresése (egyéni)
Menekülés a BKV ellenőr elől (több helyszínes, egyéni)
Túlélni fizetésnapig (egyéni)
Gyorsasági káromkodás a járdán kutyaszarok kerülgetése közben (egyéni)
Hajnalban hazajutni anélkül, hogy kirabolnának (egyéni)
Hosszútávú várakozás az orvoshoz (egyéni)
Kátyúk kerülgetése az utakon (egyéni)
Várakozás a vonatra (csapat)

Ami kimaradt törióráról: kőkemény beef a XVII. századból

Tibi atya
2017.02.18.


Repin: A zaporozsjei kozákok levelet írnak a szultánnak

A történelem során az egyik legbevállalósabb levél a zaporozsjei kozákok nevéhez fűződik. 1675-ben IV. Mohamed török szultán ki akarta terjeszteni a Török Birodalom fennhatóságát a zaporozsjei kozákok területére is. Mielőtt a török hadakat megindította volna, a kor szokása szerint egy levelet intézett a kozákok vezetőjéhez, amelyben meghódolást követelt, és a harc nélküli megadás fejében kíméletes bánásmódot ígért. Szintén a kor szokása szerint a levél végén felsorolta az őt megillető, keletiesen nagyzoló címeket is:

„IV. Mehmed tugrája
,,Én, a Szultán, a Tündöklő Porta ura, Muhammed fia, a Nap és a Hold fivére, Isten unokája és földi helytartója, a Makedón, Babilóniai, Jeruzsálemi királyságok, Nagy és Kis Egyiptom ura, a királyok felett király, uralkodó az uralkodók felett, példátlan lovag, senki által sem legyőzött harcos, az élet fájának birtokosa, Jézus Krisztus sírjának megingathatatlan őre, magának Istennek bizalmasa, a muzulmánok reménysége és vígasza, a keresztények megfélemlítője és nagy védelmezője, megparancsolom nektek, zaporozsjei kozákok, hogy önként adjátok meg magatokat nékem, mindenfajta ellenállás nélkül, és engem a ti támadásaitokkal sem merjetek nyugtalanítani. Törökország Szultánja, IV. Muhammed. ”

A kozákok egy mesteri troll-üzenettel válaszoltak a szultánnak, amelyben akkurátusan kitértek a szultán minden egyes címére.

„ A zaporozsjei kozákok a török szultánnak!

Te – török sátán, az átkozott ördög testvére és rablótársa, magának Lucifernek titkára! Az ördögbe is, hát milyen lovag vagy te, ha csupasz seggel még egy sünt sem bírsz agyoncsapni? Az ördög kiszarja, a sereged meg felzabálja. Nem vagy te jó arra, hogy keresztény fiak éljenek alattad, a seregedtől nem félünk, földön és vízen megütközünk veled. Te babilóniai szakács, makedóniai kerékbetörő, jeruzsálemi serfőző, alekszandriai kecskebaszó, a Nagy és Kis Egyiptom disznópásztora, örmény disznó, tatár tegez, kamenyecki hóhér, podolszkiji gonosztevő, a világ és alvilág bohóca, magának a viperának unokája, és a faszunk görbülete. Te disznópofa, te kancasegg, te hentes kutyája, te kereszteletlen tökfej, hogy baszom azt anyádat. No, imigyen szóltak hozzád a zaporozsjeiek, te takony. Még a keresztények disznajait sem fogod te terelgetni. Most befejezzük, mivel a dátumot nem tudjuk, kalendáriumunk nincs, a Hold az égen, az év az évkönyvben, a nap meg ugyanaz, mint nálatok. Ezért seggbe is csókolhatsz minket.

Aláírók: Iván Szirko ezredatamán és az egész zaporozsjei sereg.”

Megérte, hogy volt vér a pucájukban. A szultán reakciója a levélre nem ismeretes, annyi azonban bizonyos, hogy a törökök nem támadták meg a kozákok hazáját, Zaporozsjét.

Van már Tibi atyás pólód? Szerezd be még ma, katt a képre:

Kurva boldogok vagyunk, mert minden nap kirakunk egy közös képet

Tibi atya
2017.02.16.

Kinek ne lenne ismerős a fent is említett szituáció? Laci és Kinga két hete együtt vannak, ám minden napra jut egy közös kép - hol vacsoráznak, hol éppen moziba mennek, de mostanában már kezdenek megjelenni a szex után félmeztelenül összebújós képek is. Sőt, ki tudja, lehet hogy előtte készült, és egyfajta előjáték az egész. Laci és Kinga nagyon boldogok, mert minden második közös képük leírásának valami random kigúglizott idézetet választanak - mert ők bölcsek is, ugyebár. Hát inkább kínos és izzadtságszagú a történet.

Szomorúan alakult át a világunk a közösségi média által. A fiatalok értékrendje teljesen megváltozott; beteges, hogy pár, általunk kreált fogalomért, piktogramért, felvillanó jelért élünk. Lájkok, kommentek, kedvelések. Ennyik lettünk csupán?

Valami nincs rendben az olyan párkapcsolattal, aminek minden mozzanata elérhető a nyilvánosság számára. Az intimitást - ami a velejárója lenne - teljesen elveszti. Magamutogatás az egész, mások orra alá dörgölésről szól a fáma, arról, hogy féltékennyé tegyünk másokat a kapcsolatunk iránt. Pár felvillanó értesítéstől várják a megerősítést, hogy ők is egy üdvözölt pár, mintha Anglia hercege lenne? Felejtsd el.

Hol vannak az idők, mikor magáért az élményért éltünk? Hogy minőségi időt töltsünk el másokkal? Nem, manapság készítünk egy fotót, kirakjuk Facebookra, majd lopva 5 percenként a telefonunkra sandítunk a várva várt interakció után. És miért? Hogy megfeleljünk a média által sugárzott példaképnek, hogy mi is olyan menők legyünk, mint a filmben a gimi legmenőbb sráca, akinek mindenki irigyli, hogy milyen szép csaja van. És ez valahol mélységesen elszomorító.

Nem azt mondom, hogy bináris a dolog, de azért az arany középutat meg lehetne találni ebben a dologban is. Ha meg egy szex utáni fülledt képet raksz ki magadról és a párodról, akkor fenntartom a jogot, hogy gyökérnek gondoljalak. Mert ez is vagy. A párod meg szintúgy, amiért nem veri ki a kezedből a telefont.

Támogasd a parókiát: szerezd be az egyedi Tibi atyás cuccokat a webshopból!
Klikk a képre:

10 fajta komment, amit ezentúl azonnal törlök!

Tibi atya
2017.02.09.

 

Az utóbbi másfél évben jelennek meg az oldalon olyan cikkek, amik szánt szándékkal ellentmondásos témákat boncolgatnak, ezek közül nem egy gerjedt fel annyira, hogy országos szinten tematizálta a közbeszédet. Eddig moderálatlanul lehetett alattuk bármit kommentelni, ami megfért a szólásszabadság keretein belül, a mai nappal azonban ez megváltozik.

Félreértés ne essék, nem az ellenvéleményeket fogom törölni, hiszen szerintem jó dolog, ha a kommentekben vita alakul ki, csakhogy amit a kommentekben rendeznek ezek az idióták, az érvek híján nem vita.
Mától azok a kommentek maradnak, amik nem esnek az alábbi kommenttípusok egyikébe sem:

 

1) "Eleinte vicces volt, de most már unalmas ez a Norbi téma"

Itt most nem Norbi neve a lényeg, mert egész nyugodtan kicserélhetjük Oravecz Nórára, Gyárfás Tamásra, de akár Hosszú Katinkára is. Nem a tetszőlegesen kicserélhető személy vagy téma számít, hanem ennek a kommenttípusnak a beteg természete.

Ez ugyanis ezt jelenti: már másfél napja ez megy, MÁR MÁSFÉL KIBASZOTT NAPJA! EZ MÁR NEM ÚJDONSÁG! ÚJAT AKAROK!

Az ilyen ember történjék bármi, azt csak produkcióértékén képes értékelni. Teljesen mindegy számára, hogy az adott kérdés nem vesztette el a relevanciáját másfél nap alatt, mert már nem annyira szórakoztató, mint elsőre!

Ez a kommentelő nem magától lett ilyen: 15 éve kondicionálja az idegrendszerét Valóvilágon (igen, van már olyan kommentgeneráció, amelyik fiatalabb, mint a széria), ahol már megszokta, hogy nap-nap után újdonságot kap. Lehet, hogy olyan teljesen érdektelen, tartalmatlan és semmitmondó újdonságot, mint egy pöcshelikopter vagy egy suttyomban lezavart cida a külön erre a célra bekamerázott budin, de az legalább nem unalmas! A Facebook megjelenése (a kultúra szabad áramlása helyett) mindösszesen arra volt jó ennek a hozzászólónak, hogy egy nap ne csak egy vagy két ilyen inger érhesse, hanem sok száz. Ezért míg régebben egy kiadós baszás a villában még egy hétig rötye tárgya volt, ma ez már fél napra csökkent.

Ezek az emberek Habony Árpád V.I.P. kategóriás ügyfelei. Őket lehet a leginkább megvezetni azokkal a hatásvadász hírekkel, amiket azért vetnek a Questor-ügy, az ingatlan mutyik, az ezermilliárdos NAV-botrányok, a jogtiprások és úgy en bloc bármilyen fontos és közt érintő kérdés ópiumaként a plebs elé, hogy a kommunikációs teret fogyaszthatóbb hírekkel tegyék érdekesebbé számukra. Kit érdekel, hogy továbbra is fontos egy ügy? Kit érdekel, hogy azóta nem került vissza az ezermilliárd? Kit érdekel, hogy egy sarlatán továbbra is placebókkal vezeti meg a hiszékenyeket és a hagyományos orvoslás ellen hangol? - "Nem akarok többet hallani róla! Már hetek óta megy, unalmas."

Ezek az emberek üvöltenek a leghangosabban a kommentekben Sándor Mária vagy Tomcat (közérdekű) ügyeiért, és egyben ők azok is, akik mikor nekik is meg kéne mozdulniuk az éltetett ideákért, köddé válnak. Miattuk és értük égnek ki a saját erejükből hatalom ellen harcoló hősök, akiknek velük ellentétben a kálváriájuk folytatódik, amikor nekik ez már unalmas.

Nem vagyok hajlandó nyilvánosságot engedni ennek a beteg és fertőző attitűdnek!

2) "Vérgáz, hogy Tibi atya akar itt erkölcsről pofázni!"

Miért is? Mert vedelek, akkumulátorsavat erjesztek pálinkának, kilopom a prosti hátsózsebéből az ötszázast szopatás közben (míg az asszony két gyerekkel vár otthon) és egy sor olyan hitvány dolgot művelek, amiben a társadalom a saját alávalóságára ismer és lájkolja?

Két opciót tudok elképzelni erről a kommentelőről:

a) a csinovnyik lelkében sohasem létezett az a narratíva, hogy "jéééé, ez az alak még nálam is sokkal hitványabb, de emellett még ő sem megy el szó nélkül, és talán nekem sem kéne. Talán én is utánajárhatok egy témának és foglalhatok benne állást, ha már engem vagy a környezetemet érinti. Ha ez a züllött megélhetési csuhás megtette, akkor ezt a minimumot lehet, hogy nekem sem ártana." Helyette folyamatosan számon kérve érzi magát, amit utál. Ne feledjük, ő kitapinthatóan érzi magában a bűntudatot, hogy ezek a témák fontosak, de azt is, hogy számára éppen az a közöny a védelmi bástya, amiből kiszólva így fordíthat a kockán: most már ő kér számon engem! Hogy jövök én ahhoz, hogy állást foglaljak?!

b) az ő hitványságai más természetűek, ezért mélyen lenézi az enyémeket (neki jobb függőségei vannak, ő minden nap csak a közért, és sosem a saját érdekéből cselekszik), és hát akinek a hitványsága ráadásul még reflektorfénybe is kerül (az ő gondosan instagram profil mögé rejtegetett, piszkosan titkolt kis pitiánerségeivel ellentétben), az aztán végképp ne pofázzon! Erre a hatásra erősít rá, hogy a kommentekben amúgy is mindenki fehérlelkű és erkölcsös, csak sajnos nem azt látom, hogy ezek a sosemvolt erkölcsi maximák a valóságban is ilyen elidegeníthetetlen részét képeznék a tömeg kollektív identitásának.

Egy szó, mint száz: a véleményéhez hitványságától függetlenül mindenkinek joga van, ahogy ennek a kommentelőnek is az érveket nélkülöző, bekussoltató verdiktjéhez. Ezért is hívom fel a figyelmét, hogy a saját üzenőfalán a továbbiakban is szabadon kételkedhet az én véleményalkotási jogomban. Itt nem.

3) "Mutasd meg az arcod, ha ilyen nagy pofával szidsz másokat! Ez így hiteltelen!"

Érdekesség, hogy ezt a legutóbb egy olyan felhasználó kérte rajtam számon, akinek a nevéből ötezer van a telefonkönyvben, a profilképe pedig egy Hókuszpókos mém volt. Természetesen mikor érveket kapott, és beletört ebbe a bicskája, gerinctelenül törölte a kommentet, mintha sosem létezett volna.

Mindig is érdekelt, hogy miért kíváncsi ebben az országban bárki arra, hogy ki szerkeszti ezt az oldalt. Jó lenne végigböngészni a profilképeket, hogy vajon érdemes-e kihívni bokszolni, ha nem tetszik neki valami? Vagy változtatna az oldal tartalmán, ha időről időre megjelenne a semmihez sem köthető arcom?

A helyzet az, hogy ez a kommentelő azt hiszi, amit anonim módon írok, annak nincs tétje. Halkan jegyzem meg, hogy van. Mikor Habony Árpádot, Oravecz Nórát (Vajna Timi blogkorrepetitorát), Rogán Antalt, Bayer Zsoltot vagy Pintér Sándort osztom, akkor olyan, nálam sokkal befolyásosabb emberek bajszát cibálom, akik (mint pl. a belügyminiszter) azok munkaadói (és ez ebben a balkáni feudumban azt is jelenti, hogy feltétlen urai), akik a kocsmámba ellenőrizni járnak. Ismeritek a mondást, hogy ahol akarnak, ott találnak hibát? Abban az országban, ahol az előírásoknak annyi, hatalom szájíze szerint értelmezhető szürkeállománya van, mint nálunk, nagyon is van tétje annak, hogy mit írsz róluk, vagy az általuk tolt bulvárgecikről.

Számtalanszor leírtam, hogy miért nem akarnak ennek az oldalnak a szerkesztői celebkedni, és néhány méltán nem látogatott eseményen kívül éppen ezért nem is vállalnak nyilvánosságot. Ehhez az anonimitás minden előnyével és hátrányával ugyanúgy joguk van, mint mondjuk művésznéven könyvet kiadni.

Ha ezt valaki nem képes megérteni, szintén a saját üzenőfalán értetlenkedhet tovább, mert innen tiltani fogom.

4) "Ez az egész csak lájkvadászat!"

Mint minden, amit nem egy titkos naplóba írsz. Senki ne gondolja, hogy a lájk csak azért, mert magyarul azt jelenti, hogy tetszik, azt is jelenti. A lájk egy figyelemszelet, a hírfolyam egyik kapcsológombja, amivel a felhasználó nem csak afelett kap hatalmat, hogy melyik oldallal, de még afelett is, hogy melyik oldal melyik tartalmával kíván azonosulni.

Ha a lájkvadászat azt jelenti, hogy ezt az érdeklődést fenn akarom tartani (és időről időre tematizálni is), akkor igen, büszkén jelenthetem, lájkvadász vagyok. Ha ez valakinek azt is jelenti, hogy szükségszerűen kedveskednem kell a követőimnek, hát arra várhat!

Szétsavazott, lenácizott és Bayer Zsolttal azonosított a (baloldali) média, mikor a blogstarhoz igazoltam, vagy korábban, amikor megjelentem egy Jobbik-kiadványban. A kutya nem cikkezett róla, hogy egyébként többször nyíltan és félreérthetetlenül foglaltam állást a melegházasság mellett, amit mint tudjuk, az emberi jogvédő Jobbik mindig is szorgalmazott (nem, ez még a cukiság kampányba se fért bele). A hitvány baloldali gonzómocskok szartak arra, hogy mit mondok, csak az számított, hogy melyik blogon.

Ezek a baloldalinak hazudott lapok ugyanúgy (kérdés nélkül) basztak máglyára, mint a Quimbyt. Mi volt a bűnöm? Hogy meg mertem jelenni kormányoldalon. Sosem merült fel számukra a dilemma, hogy egy szatirikus troll oldal, aminek egy piás pap az emblémája vajh' miért állhatott egy keresztény-konzervatívnak hazudott oldal blogjának a szolgálatába. Nem állt le a nácizás, noha félreérthetetlenül álltam bele a "szekértáborom" (haha, dehogy) nem egy döntésébe és megnyilvánulásába. Nem amolyan belemagyarázhatóan odamondogatós, rejtett utalásokban, hanem nyíltan, markánsan és közérthetően.

Nem, továbbra sem fogok megküzdeni azért, hogy amit itt olvasol, az megmelengesse a lelkedet. Ahogy azt sem engedem, hogy egy mélységeiben kifejtett téma után ideböfögd, hogy lájkvadász, aztán a tovalibbenj!

(nem beszélve arról, hogy a mémek, mivel könnyebben feldolgozhatóak, általában több lájknak örvendenek, mint ezek a témák, tehát üzleti szempontból teljesen indokolatlan is ezekkel foglalkozni, egyszerűen szükségesnek érzem - tudom, számodra ez elképzelhetetlen, és ez is biztos csak a pénzről szól)

5) "Tibi atya se különb Oravecz Nóránál (opcionálisan Norbira cserélhető)!"

Ha röviden kell összefoglalnom, hogy mi a különbség: ezek az emberek szépen hangzó hazugságok, én pedig egy ronda igazság. Nálam nem olvasol tudományos bullshiteket, mert amiről ministránsaim írnak, azokat vagy meglévő szakmáik alapján teszik (merthogy ellentétben ezekkel a szélhámosokkal, nekik van), vagy olyanok alapján, amiket jelenleg tanulnak (ebben az esetben viszont a cikkeket ellenőriztetjük szakemberrel).

Ha azért véled, hogy ugyanolyan vagyok, mert nyíltan buzdítok piálásra, emlékeztetlek, hogy az alkoholizmus legnagyobb ellensége, hogy nehezen tetten érhető. Nem csak a valóságban, hanem a reklámokban is. Ha bármilyen alkohol jelenik meg bárhol a reklámvilágban, az általában így:

"Hozd ki a legtöbbet az életből" - kódolja ez a propagandafilm a Royal vodkát tudat alatt beléd. Nos, ebben a videóban minden benne van, amire egy Szabó Péter motivációs bullshit reklámblokk irigykedhet, egy dolgot viszont kínosan kerül: az alkoholizmust. Mert abban az univerzumban, ahol az emberek Royal vodkát isznak, mindenki boldog, az emberek megvalósítják álmaikat és napfény korcsolyázik a csajuk (mit csajuk, csajaik) emlőin, miközben a beachről a vízbe gázolnak. Ez nem is alkohol, hanem folyékony boldogság!

Az én világom ezzel szemben azt ábrázolja, ami ebben a világban valóban van. Mert aki ebben a világban él, az valójában munkahelyi stresszel, párkapcsolati problémákkal és állandó piálással él együtt (melyekről a mémeim szólnak), nem pedig a strandos röplabdás csajokkal.

Szerintem ha egy piabrand azt mondja, "igyál!", az ebben a kontextusban a helyes üzenet. Mert erre az üzenetre létezik a "nem" válasz. A tökéletes strandvilágra szinte nem létezik. Nagyon kevesen mondanak tudatosan nemet egy olyan világra, aminek minden négyzetcentimétere orgazmussal kecsegtet, de talán még kevesebben vannak, akik egyáltalán tudomást vesznek arról, hogy tulajdonképpen mi a jó kurva életet hazudtak nekik Oravecz Nóra marketingfogásaival. A többieknek viszont megmarad tudat alatt a reklám élménye a pia brandjével. És sosem kell a hozzászólásoktól tartaniuk. Nem egy lájkolható vagy elutasítható tartalmat hordoz a reklám, hanem egy örömélményt, ami tudat alatt annak az embernek a vágyaiba épül be, aki majd később lájkol vagy elutasít.

Nálam a deal ha nem is szép, de mentes a hazugságtól, és sosem próbáltam így a siker illúziójába csomagolni a bebaszást. Éppen ez a védjegye a manírtól mentes, műanyagpoharas Tibi atya borkultusznak. Semmiben nem hasonlít Rubint Rékára vagy Lakatos Leventére.

6) Ez most nem idézet, hanem jelenség:

Elolvassa a kommentelő a cikket, olyan állítást vetít bele, ami sosem hangzott el, majd örül magának, hogy az általam sohasem mondott állítást milyen ügyesen megcáfolta. Ilyenkor mindig eseti döntést hozok a törléssel kapcsolatban, ugyanis amellett, hogy félrevezető, azért alapvetően nem mindig rossz szándék fűti. Ha legalább érvek vannak benne, akkor marad, ha viszont csak arrogáns módon azzal érvelsz, hogy igazad van, mert jogász vagy, vagy mert családapa (de az érvek ugyanúgy nincsenek ott), akkor ne is keresd a kommented, mert nem sokáig lesz ott.

7) "Ez egy humoroldal, én röhögni járok ide"

Te nem jársz sehova. Az oldal jár hozzád, amennyiben engeded. Ha nem tetszik, hogy megborul tőle a filteres kis mikrovilágod, azonnal kövesd ki, ne nekem kelljen letiltani!

8) "Nem akarok hőbörögni, de... (vegytiszta, érvek nélküli hőbörgés, gyakran kezdődik így: >> nehogy már<<)"

Az előző pontok tükrében ki sem fejtem, miért fogom ezt törölni azonnal. EL se kezdjél modoroskodni, hogy te nem akarsz hőbörögni.

9) "Persze erről most tudsz pofázni, de arról nem, hogy..."

Attól, hogy foglalkozom közérdekű dolgokkal, még nem vagyok egy kibaszott közintézmény. Ha foglalkozom egy témával, de szerinted egy másik téma is ugyanilyen fontos, én nem foglak korlátozni abban, hogy foglalkozz vele. De nehogy már rajtam kérd számon, hogy nem járok utána annak, ami neked fontos! Álljál fel szépen a kényelmesre feküdt kis kanapédból, keress egy fórumot, ahol sokan látják, olvassák (mert jócskán létezik ilyen), és nyisd ki a szádat! Akkor elhiszem, hogy valóban fontos neked a téma, amit rajtam számon kérsz, ellenkező esetben azt kell mondjam, valójában szarsz te bele, csak produkciós programváltásra éhezel, miközben tespedés közben chipset tömsz a fejedbe! De ezért te vagy a hibás, nem én.

10) "Ne politizálj, a suszter maradjon a kaptafájánál" - (egyébként az írásaimból kiviláglik, hogy nincs pártpreferenciám)

Ez igazából a kettes és a hetes pont megint, de annyira idegesít ez a szigorúan mikrokörnyezetre fókuszáló csicskalelkűség, hogy újra: nem, vannak kérdések, amik túlmutatnak a suszter kaptafáján, és a suszternak muszáj velük foglalkozni. Akkor is, ha piál. És ha kevesebben osztanák ezt a gusztustalan, keravill-bútorokra lapos tévét állító panelbölcseletet, már régen nem mernének a hatalom machiavellistái cinikusan legyinteni arra a szutykos dilemmára, hogy a korrupció vajon melyik állami intézményt építette le jobban az elmúlt három évtizedben: a kórházakat vagy az iskolákat. De persze, foglalkozz csak a kibaszott kis kaptafáddal, mert annál fontosabb nincs! És ne feledd: veled csak megtörténnek a rossz dolgok, te nem tehetsz róla!

Sokan vagyunk, és nem baj, ha nem leszünk többen. Ha végigküzdötted magad ezen a cikken, alaposan vésd be: ha nem tetszik, amit nálam olvasol, és képtelen vagy ezt valamilyen formában érvekbe szuszakolni, akkor jobban megleszünk egymás nélkül, mert az ostoba szardobálásodnak egy fontos téma kapcsán többé nem vagyok hajlandó nyilvánosságot biztosítani. Dicsértessék!

Konyhafőnök a Humbák Művek konyhájában!

Tibi atya
2017.02.08.

Hétfőtől a Humbák Művek konyhájában gyökeres változások álltak be, ugyanis leszerződtem Vári Dáviddal, akit a Konyhafőnök c. műsorból ismerhettek. Eddig is az volt a célunk, hogy magyaros ételekkel dobjuk fel a körút viszonylag egyhangú gasztronómiáját, most viszont eljött az ideje, hogy ebben szintet lépjünk.

Bár Budapesten már lezajlott a gasztroforradalom, és rengeteg helyen juthatunk világszínvonalú street foodhoz, elmondhatjuk, hogy egy-két sikersztorit leszámítva a magyar konyha elég alulreprezentált a belvárosi utcai kaja kultúrában, még inkább a körúton.

A Humbák Művek konyháját eddig is olyan magyar ízek dominálták, mint a velős pirítós vagy a gulyásleves, mostantól emellett csütörtökönként vadulunk, ami azt jelenti, hogy behozzuk a vadételeket. Az őz, szarvas és vaddisznó frissen érkeznek majd. Ezalatt nem azt értjük, hogy frissen lesznek felengedve a frigóból, hanem azt, hogy egy nappal tálalás előtt a tápot hírből sem ismerő Bambi még vígan az erdei füvön kérődzött.

Apropó, frissesség! Eddig használtunk olyan mirelit és késztermékeket, mint a fagyasztott sült krumpli vagy a bolti barbecue-szósz, amiktől örökre elbúcsúzunk. Saját magunk készítjük el helyben, ahogy a ketchupöt vagy a majonézt is saját recept alapján állítjuk elő.

Vasárnaponként behozzuk a húslevest (nem is értem, miért nem tettük eddig), és itt sem fogunk vegetát meg leveskockát hozzáadni, ellenben nyitás előtt tíz órán keresztül főzzük, hogy hozzuk a nagyi szintjét.

Dáviddal egyébként találkozhattok a Humbák Művekben is, hiszen a nevét nem csak fémjelként használjuk, hanem valóban személyesen főz és szolgál ki minden nap, hogy a Konyhafőnökből megismert színvonalat szolgáltassa fröccseim mellé! Ja, és nem, továbbra sem kerül majd egyik sem egy használt Lada árába! Dicsértessék!

Bonobó csimpánzok kezelhetik Norbi Facebookját!

Tibi atya
2017.02.06.

Szerkesztőségünk tegnap hajnalban kereste fel privát üzenetben a fitneszpápát, melyben a kokain és a kristálycukor közti összefüggések pontosításáról érdeklődtünk. A szénhidrátfóbiás táplálkozási tanácsadó korábban több posztjában is rávilágított a média által elhallgatott összefüggésre, miszerint a cukor a kokainhoz hasonló neuronaktivitást vált ki az agyban. Az akciós potenciálok kisülését ábrázoló pozitron emissziós tomográfiával készült kép nem hazudik, az összefüggés nyilvánvaló - állítja az egészségdiktátor. Rávilágított továbbá, hogy a két szubsztancia összegképlete (melyet ő az egyszerűség kedvéért vegyjelként emleget) nagyon hasonló, talán még rímelnek is.

Megkeresésünkre az oldal szerkesztői azonnal reagáltak, a rövid szöveg mellé képet is mellékeltek:

"élsadkgjélksadjglkjad édasélkgdjkg sadkléjdsékljd eélkaskljdgsjkld gsajkd aslkflkdésgaékjl dlaéks dlsékjgdsalkglékjdagdsa kl jklklkljkljkldskldfkl klfdkéln-,.mlgfék"

A kalóriaszámláló biztos új HR-politikájának valószínűleg az állhat a hátterében, hogy szeretné elkerülni az olyan posztokat, amik hemzsegnek az áltudományos félrevezetésektől. Az emberszerűek családjába tartozó emlősök alkalmazásával ez nem is elképzelhetetlen, ráadásul a bonobók testtömeg indexe kiváló, és kevesebbet fogyasztanak, mint a táplálkozási tréner kocsija.

(A cikkből sajnos egy büdös szó sem igaz, így a csimpánzoktól remélt szakmai fejlődés egyelőre nem fog megmutatkozni az oldalon.)

Egyre több embert vernek át ezzel a videóval

Tibi atya
2017.02.03.

Például téged.


Nem kérünk elnézést!
Dicsértessék!

Neked van már Tibi atyás cuccod? Szerezd be még ma! Kattints a képre:

10 csajozós szöveg, amit nem mersz kipróbálni

Tibi atya
2017.01.31.

Sok sikert hozzájuk! Csak saját felelősségre!

#1 Mi a véleményed a kannibalizmusról? Lenyelnéd a gyerekeimet?

#2 Segíts! A rendőrség körözi a farkam. Elrejthetném a puncidban?

#3 A logopédusom azt mondta, hogy gyakoroljam többet az SZ betűt. Szóval jössz baszni?

#4 Fogadjunk, hogy jól tudsz varrni. Bevennél 20 centit a nadrágomból?

#5 Azt mondják, az ágyam 150 kilót bír el, de egyedül nem vagyok annyi, segítenél letesztelni?

#6 Elnézést hölgyem nincs kedve haragudni rám? Torkig lehetne velem.

#7 Szép lábak. Mikor nyitnak?

#8 Szia! Éppen azon gondolkoztam, ha csak egy órám lenne hátra az életből, mit csinálnék. Arra jutottam, hogy téged.

#9 Van cascod? Mert szívesen beléd mennék hátulról!

#10 Nem akarsz holnap reggel a volt csajom lenni?

Dicsértessék!

Neked van már Tibi atyás cuccod? Szerezd be még ma! Kattints a képre:

Norbi, ennél nincs lejjebb!

Tibi atya
2017.01.30.

Lassan egyáltalán nincs sportértéke leírni a nyilvánvaló tényt: Norbi egy gátlástalan gazember, aki nem válogat az eszközökben, ha azokat a túlárazott termékeket promózza, amiket rendszeresen ajánlgat tudományosan igazolt megoldások helyett. Hiába bizonyították már számtalanszor, hogy az általa ajánlott módszerek nem csak hagymázos hülyeségek, hanem egyenesen károsak, a csirkelábú fitneszoligarchát ez a legkevésbé sem tántorította el. Sőt! Ha a tudomány egyértelműen levezeti, hogy a konteoi távolabb nem is állhatnának a valóságtól, hát annyi baj legyen: máglyára a tudománnyal, majd ő "józan paraszti ésszel" megdönti azt is!

Szilárdan megvetette a lábát a közgondolkodásban az a tévhit, hogy ő legalább az ország egészségéért tesz, ez azonban hatalmas tévedés. Utoljára talán a kilencvenes évek közepén lehetett ebben némi igazság, amikor még valóban romokban hevert, vagy inkább még nem is létezett a társadalom egészségtudatossága. Nem azért volt szarabb, mert ma sokkal tudatosabb lenne a társadalom, hanem azért, mert akkor még erre komolyabb igény sem volt. Amikor az extra szűz olívaolaj, a teljes kiőrlésű lisztből készült kenyér, és a margarin nélküli étrend idegen fogalmak voltak, még Norbi értelmetlen aerobikszerű ugrabugrálásába is lehetett létjogosultságot belemagyarázni. De utoljára akkor. Azóta a beáramló nyugati edzés- és étrendtrendek már megtalálták a magyar piacot (Norbi nélkül, illetve ellenére is), és megjelent Magyarországon a dietetikus szakma. Utóbbi rendkívül nehéz helyzetben van, aminek legfőbb oka, hogy az említett fitneszcézár rendre-másra hirdeti facebook oldalán, hogy a számára konkurenciát jelentő szakma tanai hazugak. Jogos a kérdés: ha a jóléti társadalmak mintáján okulva megfigyelhetjük, hogy az új egészségtrendek maguktól is kibontakoztak (domináns brand és hozzájuk köthető arc nélkül is), Norbi valóban szükséges ehhez a folyamathoz? A dietetika-hátráltató tevékenysége valóban hasznos? Mert szerintem nem. Ő inkább meglovagolta ezt a hullámot, mint gerjesztette, és azért nem tud normálisan bővülni miatta ennek szakmának a táptalaja, mert amint konkurens szörfös evezne a hullámára, gátlástalanul bedarálja egy lejárató cikkel. Nem fogja holmi orvosokkal és dietetikusokkal megosztani a kenyerét!

Rengetegszer derült már ki, hogy Norbi hazudottNagy-Britannia és Magyarország dietetikusai között egyaránt szitokszó a neve, orvosok vezették le, hogy tanácsai halálos kimenetelűek lehetnek, ő mégis töretlenül sikeres. Miért?

Ugyanazért, amiért Oravecz Nóra, Szabó Péter vagy Marozsák Szabolcs: könnyű, fájdalom- illetve lemondásmentes és legfőképp gyors módszerekkel házal. Ki akarná az önismeret valós, fáradságos és hosszú útját választani, ha egy motivációs mondat már az adott pillanatban (sokkal kevesebb karakter elolvasása árán) is feloldozást ad? Ki akarna nehéz, verejtékes munkával lefogyni, ha egyszer egy reklámszakember azt írja oldalán: már napi 7 perc edzéssel látványos eredményt érhet el?

Az orvos- és dietetikus szakma azért sem rúghat labdába Norbi mellett, mert a tudomány nyelvét beszélik, és nem a jóval érthetőbb bulvárét. Míg ők szakmai alapon érvelnek, a vajákos életmód tanácsadó Instagramon még a felesége seggét is pultnak használja, amin a termékeit értékesíti. Mit gondoltok, melyik poszton lesz több lájk: a szakemberek érvelésén vagy a tökéletes szögből fotózott, filteres valagon?

(forrás: www.instagram.com/rekarubint/)

Norbi a gyermekbetegségektől a hollywoodi kliséket sem nélkülöző motivációs sztorikig már minden létező gátlástalansággal kuncsorgott lájkért és megosztásért, azonban legújabb lájkmanőverének alávalóságát egyhamar ő maga sem fogja alulmúlni (és ez nem kis szó).

Ahhoz, hogy megértsük, mi történt az elmúlt napokban, néhány hetet vissza kell ugranunk az események idővonalán. Azok kedvéért, akik nem követték az eseményeket:

1) Egy mikroblogger indexen megosztott összeállítása nyomán Benke Laci bácsi főzővideói felgerjedtek az interneten, és önálló trash-kultúrává nőtték ki magukat. A Laci bácsit ért kritikák szerintem egytől egyig jogosak, hiszen ínyencségeihez tartoztak a vegetás ketchup és a zöldborsótorta, és néhány rosszmájú kommentelő szerint Michelin-csillagot is csak azért nem kapott, mert bő zsiradékban kirántaná. El kell ismerni azonban, hogy Laci bácsi nem annyira önálló, autonóm ízléstelenségi fekete pontja volt a gasztronómiának, mint inkább egy nyomorúságos kor autentikus lenyomata. Valóban szar volt, amit a műsorában csinált, de a bűne mindössze annyi, hogy nem haladta meg a korát. Igaz az is, hogy tényleg csinált gyógyszergyár megrendelésére c-vitamin tablettás túrós trutyit, de az én olvasatomban ez pitiánerségénél fogva még mindig inkább csak a csínytevés kategóriája, mint kulturális bűncselekmény. Egy ártalmatlan szemfényvesztő munkája.

2) A trollok szétszedték Laci bácsi konyhai alakításait.

3) Laci bácsi nem hagyta szó nélkül az internetjelenséget, és a lehető legprosztóbb módon fitymált olyan gasztrobloggereket, akik 1) nem voltak felelősek azért, hogy az internet elővette őt 2) valóban progresszív módon, és egyszerű emberek számára tették lehetővé, hogy részesüljenek a gasztronómiai forradalomból, amit a streetfood hozott Magyarországra. Sznobizmussal vádolta őket, mert szakítottak a szalonnazsírban tocsogó, tányérról lelógó rántotthús hagyományaival, és a szélesebb közönség számára új, de itthon is viszonylag könnyen beszerezhető alapanyagokból főznek. Laci bácsi mély tudatlanságáról árulkodik (és arról, hogy azt sem tudja, tulajdonképpen kiket kritizál), hogy pont ezek a gasztrobloggerek voltak azok, akik egy goproval, farmerben és edzőcipőben járták be a világot, hogy receptekre vadásszanak. Sosem fine-dining éttermeket látogattak, hanem piacokat, 10 négyzetméteres kis kifőzdéket, zugkonyhákat és utcai árusokat. Ez távolabb nem is állhatna a sznobizmus fogalmától.

4) Fördős Zé teljesen kulturáltan helyre tette Laci bácsi csúsztatásait, majd a legnagyobb jóindulattal úgy értékelte az öreget, hogy abszolúte szerethető, ha valaki a folytonos újítás helyett a hagyományos konyhaművészethez ragaszkodik, csakhogy Laci bácsi gépsonkába tekert banánja egyik kategóriában sem fér meg. Hozzátette, hogy biztosan tényleg jó szakács, ha ennyi díjat nyert, ezért is nagyon fontos, hogy azokat a recepteket mutassa be, amikkel díjat nyert.

5) Nyilatkozat nyilatkozatot követett, és végül az idős Laci bácsi kórházba került vesebántalmakkal, és egyéb egészségügyi problémákkal, amikről nem kívánt beszélni, de felsejlett, hogy a hetek óta tartó (valóban eltúlzott, és Zétől teljesen független) agresszív baszogatásnak (pl.: a kommentcsőcselék által követelt statáriális kézlevágásnak) köszönhető.

De mi a franc köze van ehhez Norbinak?

A kérdés teljesen jogos. Semmi. Ezért is küszködtem a gyomromból induló fordított perisztaltikával, mikor megláttam, hogy Norbi Laci bácsi betegágya mellől üzen a világnak, hogy lám, hogyan bántak el ezzel a szerencsétlennel. A csőcselék által vájt sebet (ha egyáltalán valóban ez vezetett idáig) most még egy Norbi nevű betegágy mellett fészkelő lájkkeselyű is megkörnyékezi. A poszt végén Fördős Zének még azt is kiadja, hogy tanuljon meg főzni.

Kedves Norbi!

áááá... nem is, inkább csak így:

Norbi!

Kevés alávalóbb ízléstelenség létezik a világon, mint leírni ezt a mondatot: "Kérem Ti is fejezzétek ki az együttérzést és a szeretetet egy lájkkal és megosztással!". Hogy vagy képes egy beteg ember ágytámláján is meglátni a reklámszpotot? Az első gondolatom az volt, hogy ebbe a morális mélységbe talán csak Vujity Trvtko volt képes beledagonyázni eddig, de nem. Ennyire mélyre ő sem süppedt, hiszen ő csak öncélú magamutogatása okán kente fel magát mások nyomorával egy kis médiafigyelemért, te viszont egy termékmegjelenítésért csináltad ("ocsmány, becsmérlő kritikákkal támadták a házias, egyszerű, vidám főzés Atyját, a szakács Világbajnokot a Teletál és az update1.hu ízeinek szakmai vezetőjét."). Persze gondolom nem ez az első kórházi ágy mellől ellőtt posztod, és mivel nem feltételezem rólad, hogy egy neuronnyi civilizáció iránt tanúsított tisztelet is szorult beléd, biztosan nem is az utolsó. De hadd kérdezzelek meg: mi lesz a következő? A gyermekonkológiát is beturnézod majd? Végig kell még néznünk, ahogy egy daganatos vastagbél záróizmai közül ápdét egyes sütikkel bújsz elő szelfizni ("Lájk, ha te is sajnálod")? Fogsz majd nekik ajánlani valami alternatív gyógymódot a gonosz orvostudomány mérgező módszereit elvetendő? Vagy hol áll meg ez a gátlástalanság?


Félreértés ne essék, kétségem sincs afelől, hogy a szintén reklámbizniszben utazó Laci bácsi ebbe beleegyezett, de szerintem ezt a fajta érzelmi zsarolást a világon senki nem érdemli meg, még azok sem, akik benned látják a megváltót. Semmilyen együttérzés nem váltható lájk-címletekre, mert a lájk nem valós érzelmeket fejez ki, hanem egy kattintásnyi és görgetésnyi időre kiosztott figyelemszelet mérőszáma. Körülbelül tíz másodpercig, de legfeljebb a következő hírfolyamban felugró ingerig tart. A személyes tragédiák nem fejezhetőek ki ebben, és azt hazudni, hogy mégis, olyan arcátlan képmutatás, amivel ismét az elemi humánumot aknázod alá. Ezért gondolom, hogy ezek a tragédiák nem facebookra való tartalmak.

Külön említést érdemel, hogy jó marketingesként pontosan tudod, hogy a proliknak nem teljes az élmény, ha az együttérzés mellé nem járhat egy kis lincselés. Ez aztán a tuti recept! Hihetetlen, hogy pont azt a Fördős Zét kellett az eddigi leggusztustalanabb lájkkampányod célkeresztjébe állítani, aki Magyarországon világra segítette a Streetfood gasztroforradalmát (örök hála a gyros-kínai-meki háromszög felszámolásában végzett kimagasló teljesítményért), és aki egyáltalán nem felel Laci bácsi állapotáért.

Zé érdeme, hogy békés eszközökkel, saját tartalmán szerveződött közönségű bloggal oszlatta fel a gasztronómiában azt a sötét kort, amiért ha Laci bácsi nem is felel, de mindenképp védjegyévé vált. Én abban reménykedem, hogy ahogy Laci bácsinak eljött a Fördős Zéje, egy nap úgy jár majd el feletted is az idő. Várom már, hogy valaki meghozza a konteoidban, a kitalált betegségeidben, és a hatástalan gyógymódjaidban kieszközölt rendszerváltást! Remélem, hogy idővel sikerül majd a te hazugságaidat is felszámolni. Ezért mindössze annyit tudok tenni, hogy kiállok azok mellett a kimagasló teljesítményű emberek mellett, akiket nem szégyellsz pr-célból hitelteleníteni és manipulatív nyomormarketinged utózöngéjeként megszégyeníteni (legyen szó orvosokról vagy gasztrobloggerekről). Hányok attól, amit a közéletben képviselsz, és minden rendelkezésemre álló szellemi eszközzel küzdeni fogok ellene. Dicsértessék!

Ezeket a cikkeket olvastad már?