Miért nekem kell pénzelnem a büdös csövest?

Tibi atya
2016.11.10.

Tényleg beszéljünk egy kicsit erről a csöves-kérdésről, és arról, hogyan vezet meg a politika, ha már pártállás szerint kicsikarták belőlünk az undort vagy az empátiát:

A 20. század első felében létezett egy elmefilozófiai irányzat, az ún. gestaltizmus. A gestalt iskola azt vizsgálta, hogy egy kép részletei hogyan viszonyulnak az egészéhez. Megállapították, hogy a valóság, amit a szemünkkel észlelünk, különböző sémák mentén szerveződik mintákká agyunkban. Előfordul, hogy a kép egyes elemei bizonyos (nem mindig meghatározható) preferenciák alapján előtérbe kerülnek, háttérbe szorítva a többit. Miről is van szó? Mutatom:

Ez a kép (Rubin's vase) ábrázolja a legjobban, mit is jelent a pszichológiában az észlelési multistabilitás jelensége: az ember láthat két egymás felé forduló férfialakot, vagy láthat vázát, de ugyanazt együtt sohasem anélkül, hogy valamelyik ne domináns elemként uralja a jelenség egészéről alkotott képünket. Akár a politikai töltetű kommunikációban.

Pszichológiai értelemben természetesen a túlságos egyszerűsítés miatt szakmailag megalapozatlan a párhuzam, azonban mint jelenség, mégis hasonló sajátosságok jellemzik, mint az információfelvételt hírfogyasztás közben.

Ugyanazokat a képeket látjuk a Blaha Lujza téri aluljáróból a TV2 és az RTL képernyőjén. Hajléktalanok mindenhol, a Keleti Pályaudvartól egy megállóra Kelet Bengázit is megtekinthetik az ideutazók, autentikus szagélménnyel, és bestiálisan lecsúszott emberekkel. A gusztustalan TV2 híradó mellett az RTL-é nyilván jóval empatikusabb és szerethetőbb, még akkor is, ha nehéz empátiát feltételezni egy olyan médiumról, ami megteremtette azt a talkshow kultúrát, ahol Balázs délutáni szórakoztató vendége egy gyermekkori nemi erőszak áldozata volt, vagy ahol Mónika a legdurvább zsákfalvakból összeverbuvált belterjes cigánycsaládok verekedésén szimulált szörnyülködést, egész trash-irányzatot teremtve ezzel az interneten.

Ha a TV2 híradóját nézi meg az ember, akkor csak a szagélmény jön át, ha az RTL-ét, akkor csak az ember. A kettő együtt sosem, pedig ahogy a gestalt-pszichológus, Koffka fogalmazott: az egész mindig más, mint a részek összessége.

A kép fekete része

A helyzet az, hogy a csöveseket senki nem szereti, aki nem képes arra a krisztusi, nehezen tanulható szeretetre, amire Iványi Gábor igen. Én elismerem, hogy ő érez helyesen, és nem én, de mikor megérzem a szarszagú aluljáró ispotálybűzét, a legkevésbé sem érzem a szeretet. A címke, amit ez az érzelem kap, a szégyen. Visszatartott levegővel szelem át az aluljárót, és elfordítom a fejem, hogy mikor kiérek a Blaha Lujza tér nyomorából, akkor még húsz másodpercig győzködjem magam, hogy azért nem adok pénzt a lefagyott orrú zombinak, mert elissza, majd utána beugrom a pékségbe. És ennyi. Bosszankodom, ha bejön a kocsmába, ahogy a vendégeknek is kellemetlen, ha a lehúgyozott kabátjában tarhál tőlük. Utálom, ha széttúrják a kukát akkor is, ha direkt a tetejébe tesszük az üvegeket, és azt sem szeretem, ha a villamoson mellém állnak. Mivel nem látom, hogy sokan fogadnák őket a házukba, hogy a mennyek országában gazdagok legyenek, azt hiszem ezzel nem vagyok egyedül.

 A kép fehér része

Elismerem, hogy attól, hogy koszos, büdös, piás, drogos és a gatyájába szarik, a nyomorát nem feltétlenül kizárólag ő generálta, de ő az áldozata. Nem jár neki meszesgödör, és nem jár az sem, hogy megfagyjon az utcán. Tudom, tudom, neked sem ad senki ingyen semmit, akkor neki miért?
Talán azért, mert attól, hogy nem vagyok a legjobb keresztény, annyit azért elismerek, hogy az ember nem annyit ér, amennyi dzsídípit termel, mert ezt az ideológiát szociáldarwinizmusnak hívják, és a nácik óta nem menő. Viccen kívül, ha végignézek a sok depressziós, gyógyszer- és alkoholfüggő irodistán, akik utálják a környezetet, amiben dolgoznak, a fasz főnöküket, akiknek a szemében ők nem emberek, hanem humán erőforrás, ki nem állhatják a kollégáikat, és úgy en bloc az egész nyomorúságos életüket az tartja egyben, hogy fizetéskor újra tomihilfígerrel és epöllel jutalmazzák magukat (ötévente használt, de újszerű kocsival is), kénytelen vagyok kérdéseket feltenni. Mi van, ha egyik-másik egy idő után rájön, hogy ez nem élet? Mi van, ha szerinte túl későn? Az ő hibája volt-e, hogy olyan utat választott, amire alkalmatlan, vagy a környezetéé, aki egy instagram-élet hazugságaival erre kondicionálta?
Nem életszerű, hogy ilyenkor hozzányúlunk valamilyen szerhez? Vagy mindenki olyan éretten kezeli a problémáit ebben a társadalomban, hogy ki meri jelenteni, ő e fenyegetés felett áll? Ha Te igen, akkor is minimum el kell fogadnod annyit, hogy sokunk nem.

A kép egésze

A TV2 híradója (teljesen feleslegesen) megerősített bennünket, hogy jogos az undorunk, az RTL-é után pedig jó szarul érezzük magunkat, és legszívesebben segítenénk. Pedig nekünk egyiket sem kéne, és a hangsúly a nekünkön van.

Nem akarok aprót, de még kaját sem adni nekik, mert nem az én feladatom. A régió legsúlyosabb adóterheivel tartok el egy államot ezért, és abszurdnak érzem, hogy ezek után azt a társadalmi kötelezettséget, amit a szerződés értelmében nekik kéne ellátniuk, bárki tőlem várja el. Ne zsaroljanak más nyomorával, ne kényszerítsen bele abba, hogy nekem kell olyan helyzetben döntést hoznom (amikor nem adok pénzt, vagy amikor elzavarom őket a kocsma elől), ami eleve nem létezne, ha az állam minden polgáráról legalább annyira gondoskodna, hogy egyéb lehetőség híján ne az aluljáróban kelljen összeszarnia magát! Mert ez nem sok, de egy civilizált országban ennyi mindenkinek jár.

A keresztény kormány ugyanúgy szarik erre, mint anno a balliberálisok. Míg az egyik ingyen utaztatná őket a BKV-n (mert az biztos megoldás), a másik inkább a létezésüket is betiltaná, mert kivel keménykedjünk, ha nem velük.
A keresztény szeretet (bár jelen esetben inkább a tökéletes ellentéte) és a liberális empátia azonban csak egy-egy hírblokk erejéig tart ki, utána ha megvan a nézettség, a politikai seggnyalók hazamennek, csak a csövesek maradnak kint a hét meg a nyóc határán, hogy legközelebb is híreket gyárthassanak belőlük. Dicsértessék!

Megjelent második könyvem, a Humbákföldi legenda

Tibi atya
2016.11.08.

Emlékeztek még azokra a hőskori kalandkönyvekre, ahol Ti vagytok a főszereplők, és a döntés is a tiétek, merre indultok? Hős kalandorokként követhettétek az általatok választott utat: ha a sárkánnyal ütköztetek meg ide lapoztatok, ha inkább a goblinok szorosán próbáltatok átlopakodni, akkor oda.

A legújabb könyvem hasonló interaktív kalandra hív, azonban korántsem a tündérmesék világába! Főszereplőként a legsötétebb társadalmi beidegződések mentén juthatsz el Budapestről Humbákföldére. A könyv célja, hogy az olvasót modern környezetbe emelve taszítsa olyan morális mélységbe, ahol önfeledten adhatja át magát a néplélek tudatalattijában megbúvó vadállati ösztönöknek. Cigányozás? Szemétkedés a csövesekkel? Alkudozás a kurvákkal? Saját frusztrált életünk projektálása minden faszszopóra, mert gyűlölünk mindenkit? - itt aztán olyat kapsz mindegyikből, hogy ehhez képest a TV2 híradója evangéliumi példabeszéd!

A könyv elemi suttyóságból épül fel, és nemhogy alkalmas a megbotránkoztatásra, de ez kifejezett célja is. Minden mocskot belesűrítettem, amit a Facebook végtelen polkorrektségében percek alatt törölne, és a helyét sóval hintené. Dőljetek hát hátra, és merítkezzetek meg benne!

A könyv előrendelhető a Humbák Művek Webshopban.
Várható megjelenés: november vége.
18 éven aluliaknak nem ajánlott!
Légy az elsők között, aki forgatja! Dicsértessék!

10 középkori kínzás, ami kellemesebb időtöltés a "De miééért?" reklámnál

Tibi atya
2016.11.06.

Mivel néhány reklám végignézése komoly szellemi és fizikai fájdalmat okoz, így összegyűjtöttünk egy csokorra való kínzást a régi szép időkből, amit szívesebben bevállalnánk, mint húsz másodpercnyi szenvedést a tévé képernyője előtt. De miééért? Mert miért ne.

1. Júdásszék

A piramis formájú szerkezetre ráültették  a delikvenst, majd lábait súlyokkal vagy emberi erővel elkezdték lefelé húzni. Mivel a nyomás egyenlő az egységnyi nagyságú felületre  merőlegesen ható blablabla... így eléggé szar lehetett ezen ülni. Az áldozat vagy magába a kínzásba halt bele, vagy a későbbi elvérzésbe, esetleg az izomsérülések következtében összeszedett fertőzésekbe.

2. Fűrészelés

A kínzás mai modern, humánus verzióját már fadarabokon végzik, esetleg vízszerelők műanyagcsöveken. Régen azonban nem szaroztak ennyit a munkadarab kiválasztásánál, gyakran embereket vágtak ketté a nem túl éles, de legalább sorjás, és így brutálisan roncsoló hatású fémlapokkal. Kreatív őseink keresztbe és hosszában is daraboltak áldozatokat, a lényeg az volt, hogy fájjon. 

 3. Vaskörte 

Mivel ebből nem annyira lehetett pálinkát főzni, így inkább embereket kínoztak vele. A procedúra folyamán a célszerszámot az áldozat szájába vagy altesti nyílásaiba (fúj) tették, és elkezdték megfeszíteni, aminek hatására a fémlapok kinyíltak. Nem okozott azonnal  halálos sérüléseket, ellenben kurva kellemetlen lehetett.

4. Catherine-kerék

A látványos kivégzést főleg rabokon végezték el, méghozzá úgy, hogy egy nagy kerékre eszkábálták az áldozatot, és a végtagjaikat dorongokkal vagy vasakkal darabokra törték. A küllőkhöz feszített testrészek nem sokáig bírták a cséplést, elég hamar megadták magukat. Általában nem volt halálos a kínzás ezen formája, de törött kezekkel és lábakkal elég nehéz volt lemenni a boltba akciós tejért, ami végül napok alatt halálhoz vezetett. Az eszköz modern verzióját sokszor használják manapság tűzijátékoknál, persze azokra nem kötöznek embereket.

5. Vasszék

Az eszköz nem okozott azonnal halált, de kurva kényelmetlen volt. A szegek és pántok mélyen az ember húsába vágtak, amin gyakran a hóhérok is segítettek egy kis taposással vagy csapkodással. A sebek a régi tyúkszaros higiéniában sokszor elfertőződtek, így hosszú ideig elnyújtották az áldozat szenvedését. Mivel a vastrónon üldögélés gyakran órákig vagy napokig tartott, így közel akkora fájdalmat okozhatott, mint végigülni egy matekórát.

6. Fejzúzó

Nem okozott nagy fejtörést (haha) a hóhéroknak, hogyan basszanak ki az áldozataikkal, csak behelyezték a fejüket a szerkezetbe,  és a szorítás hatására ripityára zúzták a koponya- és arccsontokat. Gyakran izomkárosodás és bevérzés volt a halál oka. A képen látható eszközt igazi családi kínzásokhoz készítette egy aggódó, filantróp hóhérsegéd, hogy egyszerre két delikvenst is kínozhassanak.

7. Patkány kínzás

Állatbarátoknak kevésbé ajánlott, mert szegény patkány sem fogja jól érezni magát közben, így ajánlott más módszert választani ellenségünk basztatásához. Az eredeti eljárásban az áldozatot mozdulatlanra kifeszítették, majd hastájékára helyeztek egy előre jól kiéheztetett patkányt. Az állatra egy alul nyitott fémvödröt vagy fémkalitkát raktak, amit elkezdtek kívülről melegíteni. Az okos rágcsáló a meneküléshez átkaparta-harapta magát a delikvens testén, ami elég szar érzés lehetett. Sokszor órákig tartott, de legalább a cuki kisemlős megmenekült a végén. :)

8. Vaskoporsó

Már a középkori emberek is szerették a látványosságokat, és a tereken vaskoporsóba zárt áldozatok pontosan ennek számítottak. Az áldozat a masszív fémpántoktól mozdulni sem tudott, így kénytelen volt elviselni a felháborodott tömeg szidalmait, átkozódásait. Éjszaka gyakran meg is botozták őket, így sokszor súlyos sérülésekkel járt az alkalmazása.

9. Vaspók

A kedves nevű kis kínzóeszközt nőknél használták, főleg boszorkányokon. Az előmelegített vaskarmokkal a melleket fogták közre, és szépen lassan letépték azokat. Hermione így lehet elég nagy szarban lett volna, ha kiderül, hogy milyen kis varázslatokat tud! Az áldozat nem mindig vérzett el a sérülésben, hanem sokszor egész hátralévő életét megcsonkítva kellett tengetnie. Tanulság: nem éri meg boszorkánynak lenni!

10. Térdaprító

A fogakkal ellátott szerkezetet gyakran használta az inkvizíció is, és általában elég hatékonynak bizonyult. A vashegyek a szorítás hatására a húsba és a csontba vájtak, így tették használhatatlanná az áldozat térdeit egy idő után. A nevével ellentétben azért ügyesen alkalmazták csuklók és könyökök tönkrebaszására is. Nem járt jól (haha), aki kapott egy ilyen kezelést!

Felháborodást váltott ki az új, tengeri hulladékból készült cipő

Tibi atya
2016.11.06.

    A 2015-ös párizsi klímacsúcs zárónyilatkozatának közzétételével egy időben bemutatta egy sportszergyártó cég a legújabb cipőjét, amit óceánból kihalászott hulladékból készítettek. A műanyagszemetet összegyűjtése és granulálása után 3D nyomtatókban használták fel alapanyagként, így alkották meg a prototípus-lábbelit. A koncepcionális cipő híre tavaly eljutott Humbákföldére is, ahol a kocsmában Fásli Géza ezermester csupán egy laza vállrántással karöltött „ottszaromlebazmeg”-gel nyugtázta azt.

 

    Egy évig nem is történt semmi meglepő a faluállamban – a kontinenseket megszégyenítő alkoholfogyasztás kivételével – azonban nemrég a sportszergyártó cég bejelentette, hogy elkezdi a tengeri szemétből készült sneaker tömeggyártását, és ez hatalmas felháborodást váltott ki a Tátika borozó hátsó asztalainál a vasárnap délelőtti órákban.

   - Hogy a lőcsbe képzelik ezek, hogy lenyúlják az ötletemet? – kiáltotta Fásli úr, majd akkorát csapott az asztalra, hogy a fél társaság fröccse kiborult, és ekkor már ők is idegesek lettek. – Már gyerekkoromban ilyen cipőben mászkáltam, ez családi hagyomány volt nálunk! Egyedül ezt örököltem fateromtól, meg egy görbe orrot, miután kibicként belepofáztam snapszerozás közben, hogy a makk ászt hívja meg. Ezek meg most rommá keresik magukat, de persze jól hangzik az, hogy a tengeri dzsuvából csinálnak cipőt!  - háborgott az ezermester, majd felállt a tölgyfaasztalra, és onnan folytatta a szónoklatát.

   - Én meg kitaposott műanyagflakonokon járkáltam, csak nem vertem nagy dobra! Nálunk mindig is négyszer hasznosították újra a palackokat. Az elején víz volt benne, azt kiöntöttük a faszba, utána meg pálinkát töltöttünk bele. Aztán amikor kiittuk, akkor gyakran belehánytunk, és laposra tapostuk. Hát mi voltunk az újrahasznosítás királyai! Apámtól tanulva olyan papucsokat gyártottam belőle, hogy az egész falu a csodájára járt! Több óriáscég is érdeklődött a szabadalomért, azonban nem adtam el a Magdi Divatnak és az Erzsi butiknak. Inkább ingyen biztosítottam a használatukat, sőt, még gyártottam is a lábbeliket a szomszédoknak. Csak odahoztak nekem két flakonnyi páleszt, aztán kaptak egy pár pacskert cserébe. Én voltam a jótékonyság királya!


    Az kocsma egy emberként hallgatta a mester szavait, és bólogatva helyeseltek, hiszen többük lábán is az említett papucsok voltak.

- A legjobb találmányom, amióta megalkottam a szépségszalonnak a Fásli-féle gyorsszőrtelenítőt. Igaz, az öngyújtóból és dezodorból álló csomagot már betiltotta a körzeti orvos, de akkor is hasznos volt! Ez a papucs meg bármikor mosható, így az se gond, ha szétfarolod a tyúkszart benne az udvaron. A csikkek simán elgyúrhatók benne, és nem kell attól félni, hogy megég a talpa, mert maximum kibaszod, aztán csinálok egy újat! – magyarázta Géza, miközben bal kezével végig a plafonról csüngő csillárba kapaszkodott, nehogy elboruljon.

    – Már dolgozom a legújabb változatán is, ami kupakkal van lezárva, és pálinka van beletöltve, így úgy lehet cipelni a piát bárhova, hogy közben szabad a kezed! Teljesen meg fogja változtatni a világot, azt garantálom nektek!

Update:

/A prototípus megalkotása valószínűleg késni fog, mert a rögtönzött szónoklata után az ezermestert egy Wartburg-ajtón cipelték körbe Humbákföldén, azonban a részeg kompánia leejtette Gézát, és beverte a fejét egy farönkbe, így jelenleg kórházban ápolják./

Szar napod volt? Akkor ők mit mondjanak?

Tibi atya
2016.11.03.

Majdnem százmillióért vett villát a Tibi atya oldal adminja

Tibi atya
2016.10.31.

"Szerintem átbasztak. Ráadásul tiszta pörköltszaft az egész" - nyilatkozott az admin.

Nem kérünk elnézést. A poszt csak azoknak szól, akiknek az az legfontosabb hír, hogy ki mit vett mennyiért, mennyi pénzt keres, vagy éppen mire költi el azt. Dicsértessék!

Nyugi, mérnök vagyok!

Tibi atya
2016.10.25.

"Ha hülyén néz ki, de működik, akkor nem hülyeség."

Ahogy valójában történt

Tibi atya
2016.10.21.

A 30 kocsival felvonuló Terrorelhárítási Központ Karmacson a helyiektől kért útbaigazítást, mikor a Teréz körút robbantó édesapjának házát keresték. Egyes források szerint így történhetett:

Magyarországon nincs Halloween!!!

Tibi atya
2016.10.19.

Minden évben megjelennek a címben olvasható kommentek, szóval itt az ideje, hogy tiszta vizet öntsünk a pohárba.

Halloween (október 31-e éjszaka):  ősi kelta hagyományokból kialakult ünnep, eredetileg az angolszász országokban, de mára az egész világon elterjedt. Az ősi kelta halotti kultusz ünnepe, boszorkányok, kísértetek és egyéb szellemek éjszakája.

Mindenszentek (november 1.):  az üdvözült lelkek emléknapja, melyet a katolikus keresztény világ november 1-jén ünnepel. Az ünnep 741-ben, III. Gergely pápa idején jelent meg először a megemlékezés napjaként. 

Halottak napja (november 2.):  keresztény ünnep az elhunyt, de az üdvösséget még el nem nyert, a tisztítótűzben lévő hívekért. Szent Odiló clunyi bencés apát 998-ban vezette be emléknapként.

Szóval a "Magyarországon Halottak napja van, nem Halloween" nem állja meg a helyét, mindenki azt ünnepel és arról emlékezik meg, amiről szeretne. Maradjunk toleránsak egymással szemben.

Dicsértessék!

Mivel nem lehet 2016-ban viccelni?

Tibi atya
2016.10.17.

Folyamatosan bővül azon témakörök sora, amelyekkel nem szabad humorizálni, az egyre érzékenyebb lelkivilágú emberek és a polkorrektség jegyében. A lista a teljesség igénye nélkül:

- Politikával
- Vallással
- Hittel
- Idősekkel
- Gyerekekkel
- Beteg gyerekekkel (súlyosbító tényező)
- Túlsúlyos, kórosan sovány emberekkel
- Kopaszokkal (hiszen biztosan kemoterápián estek át)
- Tetovált emberekkel
- Betegségekkel
- Allergiával
- Embercsoportokkal
- Munkanélküliséggel
- Szegénységgel
- Külső és belső szépséggel
- Testi jegyekkel
- Éhezéssel
- Menekültekkel
- Nőkkel
- Táplálkozási zavarokkal
- Agyonsminkelt nőkkel (biztosan kemoterápia miatt szorultak rá)
- Szakállal
- Frizurával
- Bármilyen apró testi vagy szellemi fogyatékossággal
- Zenészekkel, művészekkel
- Celebekkel, akiknek nem ismerjük nehéz sorsát
- Gluténérzékenységgel
- Vegetarianizmussal
- Pénzszórással
- Telefonmárkákkal
- Korrupcióval
- Bűncselekményekkel
- Nemi identitással
- Szexuális beállítottsággal
- Állatokkal
- Szellemi műveltséggel
- Iskolázottsággal
- Konditeremmel
- Kisebbségekkel

Maradnak hát a Mórickás, Pistikés, Arisztid és Taszilós viccek, alig várjuk már 2017-et, hogy mivel bővülhet még a sor!

Ezeket a cikkeket olvastad már?