SZABÓ ZOLTÁN SEGGFEJKÉNT VISELKEDETT!

Tibi atya

Szabó Zoltán, az index újságírója nem érdemelt verést. Szabó Zoltánnak meg kellett volna kapnia a panaszkönyvet. Szabó Zoltán nem is tehet arról, hogy megverték, mert bárki, legyen bármekkora faszfej is, nem érdemli ezt. A továbbiakban magával az erőszakkal nem szeretnék foglalkozni, csupán elemezni szeretném Szabó Zoltán írását a stilisztikai elemekben és a pofátlan modoroskodásában tetten érhető újságírói attitűdje alapján.


"Vasárnap van, este fél tíz múlt és én éppen távoztam a Corinthia Grand Hotelből, ahol viszkikóstolás zajlott, én például tokaji aszús hordókban érlelt skót viszkit forgatva szidtam az új iOS 11-et az Index egykori dizájnerével. Süppedős szőnyeg, vágott virág, megtévesztően európai hangulat."


Szabó Zoltán szerint attól európai a hangulat, hogy egy luxushotelben kóstol olyan viszkiket, amik többe kerülnek, mint egy gyorséttermi dolgozó havi fizetése. Süppedős szőnyeg, vágott virág, a téma pedig az iOS-11 (a legdrágább ájped oprendszere, mi más). Persze mi (Szabónak és a szűk környezetének pedig inkább "ti"), zoknis-szandálos gyarmatlakók honnan is értenénk ezt a mély európaiságot...
Súlyos arrogancia, hogy Szabó az európaiságot a világátlag feletti jóléttel és az elitizmussal, a fogyasztói társadalom szolgáltatásainak kimaxolásával, nem pedig a polgári értékeivel azonosítja, amik éppen abból fakadtak, hogy két századdal ezelőtt az arisztokrácia aszúhordós viszkiluxusát megelégelte a nép, mert azok olyannyira elidegenedtek tőlük, hogy elfelejtették már azt is, mekkora szopás napi 12 órában melózni.


"Én kérnék, de a pénztáros fiú jelzi, hogy csak elvitelre lehet. Én visszakérdezek, hogy nem lehetett volna esetleg ezt a sor elejére kiírni, és akkor nem ácsorgok itt annyit.
“De lehetett volna. Ha nem kérsz semmit, kiállnál a sorból?” - kérdezi a srác (...) az elmúlt pár nap megviselt: találkoztam már flegmán értetlenkedő bolti eladóval, nagyon elfoglaltan megvárakoztató felszolgálóval, és egy étteremvezetővel, aki arra a kérdésre, hogy miért nincs éppen nyitva a konyha, annyit válaszolt, hogy csak.
Ezért most, így a hét végén, bátran kikértem a vendégkönyvet."

Szabó Zoltánnak nehéz hete volt. A kapitalista tápláléklánc alján álló felszolgáló, aki tegnap hajnali fél öttől ott volt zárásig, ma pedig nyitásra érkezett, megvárakoztatta. Pedig ő elfoglalt volt. A bolti eladó meg értetlenkedett is. Ráadásul nem elég illedelmesen. Utána el kellett szenvednie egy fényűző viszkikóstolót. Ha mindez nem lenne elég, és ezen a ponton kénytelen vagyok megszakítani a borzalmak fonalát, illetve figyelmeztetni a kedves olvasót, hogy hagyja abba az olvasást, és csak akkor folytassa, ha valóban felkészült a legrosszabbra:

Értsük meg, tényleg nehéz hét volt ez, na!


Ezek után Szabó, az index szociálisan érzékeny szerkesztője, az egyetlen emberbe rúg, aki erről nem tehet: a KFC pultosába. Nem ő dönti el, mit írnak ki, és mit nem, ő regisztrálja szépen a rendelésedet napi 12 órában, vasárnap este is, és elmondja, amit neki mondanak. A teljesen képtelen akadékoskodást követően persze valóban bunkó volt a pultos, ami akár annak is betudható, hogy ő a Király utca sarkán éjszakázva valószínűleg tudna olyan dolgokat mesélni Szabó Zoltánnak a "szar hét" fogalmáról, amikkel mi, balkáni prolik is jobban azonosulni tudunk, mint Szabó traumáival.

Szabó ezen a ponton többféleképpen cselekedhetett volna: vehetett volna három levegőt, és elhatározhatta volna, hogy ír egy igazi baloldali cikket arról, hogy a multinacionális vállalatok hogyan várják el, hogy az alkalmazottaik szolgalelkű gépként viselkedjenek azokkal is, akik egy hamburger után a wc mellé szarnak és azokkal is, akik viszkigurmé hotelpartik után vasárnap fél tízkor kérik rajtad számon burzsoá pökhendiséggel, hogy miért nincs kiírva, amit nem te, de még csak nem is a műszakvezetőd döntötök el, hogy ki lehet-e írva, hanem a franchise centire kimért arculati protokollja. Leírhatta volna, hogyan őrlik fel az embert egy pult mögött vállalati előírás szerint, hogy amikor a kiégés közeli első hibáját véti, úgy hajítsák el, mint egy szaros zsebkendőt.
Szabó Zoltán lehetett volna szolidáris baloldali, de talán az is elég lett volna, ha Szabó Zoltán öt percig nem öntudatos indexes újságíró lett volna, hanem szimplán ember. Azonban ahelyett, hogy a baloldalnak azt az arcát öltötte volna magára, ami miatt az szerethető, Szabó a libbal egójáért nyúlt, és (valószínűleg sokadikként) a faszát is beletörölte az alkalmazottakba. Ahogy ő írja, bátran kérte ki a vendégkönyvet. Ez ám a bátorság!

Persze, tudom, itt a kritikus olvasóból kibukkan: "én sem szoktam bunkó lenni, pedig az én munkám is nehéz". Annyit szeretnék mondani erre, hogy dehogynem, neked is vannak szarabb pillanataid, nekem is, és mindenkinek. Annyi a szerencsénk, hogy amikor ez bekövetkezik, a végtelenül empatikus Szabó Zoltán, vagy ahogy a baráti médiumok emlegették, a "legendás indexes" épp soha nem volt még ott. Ennél a szerencsétlen, bunkó pillanatában elkapott gyorséttermi rabszolgánál meg épp ott volt.

Ezt követően ismeretes, hogy mi történt. Amellett, hogy újra megjegyzem: Szabó Zoltánt a néplélek bármennyire is pofánbaszná a pökhendi arroganciája miatt, nem érdemelte meg, és nem felelős azért. Bármennyire is geciség volt vasárnap este tízkor szívózni (pláne, hogy bár kedves tényleg nem volt az eladó, szerintem ha ez ember nem egy nárcisztikus fasz, ezt még meg lehet bocsátani valakinek), a vásárlók könyvét akkor is meg kellett volna kapnia. Nem akarom felmenteni a felelősség alól a primitív állatot sem, aki pofánverdeste.

"Sokat gondolkoztam, hogy jó-e, ha ezt kiírom magamból, azzal a vicces felhanggal, hogy én vagyok jelenleg a magyar sajtó önkéntes KFC-szóvívője, a legnagyobb rajongó, erre még engem is laposra vernek. De aztán úgy döntöttem, hogy nincs is annál rosszabb, mint amikor az újságíró a lapot és a nyilvánosságot kalapácsként lengetve intézi el az ügyeit.
Azt remélem, hogy ez már nem az az ország, ahol félrerakják a legszebb paradicsomokat a művész úrnak, és az elvtárs pult alól kapja a felsált. Én nem azt szeretném, ha engem többet nem vernének meg a KFC-ben, hanem azt akarom elérni, hogy a részeg bulizókat."

Szívmelengető. Mégsem értem, hogy ha ebben a sztoriban nem az volt a fontos, hogy egy indexes újságírót vertek meg, hanem egy embert, akit nem kellett volna, akkor miért az alábbi címeket adták a cikkeknek az Indexen, melynek Szabó Zoltán egyébként az egyik vezetője: "Megverték az Index újságíróját a KFC-ben"; "Kirúgták a kollégánkat megverő biztonsági őrt".

Nagyon fontos hírnek tartom persze Szabó szájbabaszását (ez most a változatosság kedvéért tényleg nem irónia), mégsem annyira fontosnak, hogy egy álló napig tucatnyi cikken keresztül az legyen a közvéleményt tematizáló legfontosabb kérdés, hogy a biztonsági embert kibasszák-e, és hogy a KFC fizet-e kártérítést. Ha Szabónak valóban nem az lett volna a célja, hogy toljon egy kis szerénykedést, majd a saját lapjával megírassa, hogy "hááááááát tartalomfejlesztő úr nem erre akarja kihegyezni, de amúgy az index tartalomfejlesztőjét verték meg", beküldhette volna álnéven is a sztorit, hiszen akkor valóban nem erre lett volna kihegyezve. Így csak megírta az idővonalán, amit ha a saját lapja nem is kap fel (de egyébként percek alatt felkapott), az ismerősei között a baloldali újságírás valamennyi nagyágyúja közül többen is biztosan.

Csakhogy neki semmi baja azzal, ha művész úrnak teszik félre a paradicsomot, az elvtársnak meg a felsált. Neki azzal van baja, hogy a viszkigurmés sznobéria közepette ő volt a művész úr és az elvtárs, de amint kilépett az értelmiségi fémjellel hamisított elitből a mocskos prolik közé, többé már nem. Mi más lehet a magyarázat arra, hogy valaki egyszerre állítja magáról, hogy ő szociálisan érzékeny européer, hogy aztán ugyanazzal a levegővel baszakodjon egy szerencsétlennel, akit az anyagi összeomlástól egy gyorséttermi pult választ el?
Sebaj, már nem csak a hotelszalonban tudják, hogy művész úrral nem érdemes szívózni, hanem az egész országban. Ha Szabó elvtárs esetleg megtiszteli a krimómat nagyságos látogatásával, csörgessen már meg előtte, kiglancolom a kedvéért azt a proli szarfészket, nehogy mi is bekerüljünk a médiJába! Dicsértessék!

https://tibiatya.blogstar.hu/./pages/tibiatya/contents/blog/43812/pics/lead_800x600.jpeg
Feliratkozás blogértesítőre

Ha mindennap szeretnél értesülni a legfrissebb bejegyzésekről, akkor iratkozz fel a blogértesítőre.

Feliratkozom

Hozzászólások

Ezeket a cikkeket olvastad már?