5 motivációs hazugság Szabó Pétertől

Tibi atya

1) „Az önmagadba vetett hited sokkal fontosabb, mint a pillanatnyi körülményeid.”

A természetben minden állat megtanult hazudni az evolúció során, hogy nagyobbnak és erősebbnek tűnjön: felborzolják a szőrüket, ágaskodnak, kitárják a szárnyukat. Nekünk, embereknek a fejlettebb idegrendszerünk miatt ezek a trükkök már nem működnek, ezért ha igazán hatékonyan szeretnénk magunkat nagyobbnak és erősebbnek hazudni, először magunknak kell hazudnunk. A motivációs mondatok mantrái kiváló segédanyagai a hazugságoknak, ideig-óráig még hatékonyak is lehetnek, azonban ha a minket körülvevő világot felülírjuk az önmagunkba vetett hittel, előbb-utóbb belecsapódunk a valóságba. Minél nagyobb volt a hazugság, annál erősebb a becsapódás.

2) „Minden ember egyéniségként születik, de a legtöbben másolatként halnak meg!”

Szabó Péter a híres biológusnak, a fejlődéslélektan egyik legnagyobb elméletalkotójának, Jean Piaget-nak mond ellent. Nem születik mindenki egyéniségként. A biológiai meghatározottság persze jelen van, de ez korántsem tesz minket egyéniséggé (jelentsen ez bármit is). Az ember folyamatosan „alkotja meg magát”, leginkább másolással. Eleinte a szüleinket másoljuk, az ő érzelmeik és gesztusaik másolatai lesznek a mieink is. Később az óvodai csoportban, az iskolában és a munkahelyünkön is előfordul, hogy valakit, akit szívesen követünk, másolunk. Néhány szót úgy mondunk, ahogy ő, úgy nevetünk, ahogy ő, úgy beszélünk másokkal, ahogy ő. Nincs ebben semmi rossz, amíg a megfelelő mintát másoljuk. Bizonyos értelemben a siker receptje is legtöbbször a másolás: ismerd meg a legsikeresebb embert, próbáld meg eldönteni, hogy melyik vonásai miatt sikeres, dolgozz vele, és tanuld el tőle!
Ne feledd, a gyerek is így lesz felnőtt: először csak játszik, aztán megtanulja a szabályokat (lemásolja magának a környezete alapján) és aszerint játszik, végül pedig megtanul szabályokat alkotni, amik alkalmasak arra, hogy mások is aszerint játszanak. Először másolunk, utána alkotunk.

A helyes állítás tehát: mind másolatok vagyunk, de mind máshonnan és eltérő mértékben másolunk, ezért ha sikeres szeretnél lenni, először arra ügyelj, hogy jó helyről másolj! Ne próbálj minden áron egyedi lenni, csak azért, hogy elmondhasd magadról!

3) „Minden emberben ott van az ő zenéje, az ő hívó szava, amit belülről egy ideig érez, aztán utána lehalkul.”

Hosszú ideje van egy elméletem, miszerint Szabó Péter a patológiás nárcizmus iskolapéldája. A nárcisztikus személyiségzavar általában úgy alakul ki, hogy az ember kritikus, első két évében nem kap elég szeretet és törődést (esetleg bántalmazásnak van kitéve). Ha nem az édesanyánk szeme tükréből tanuljuk meg szeretni magunkat, hanem a kezdetektől magunknak kell szeretnünk magunkat, akkor ez előbb-utóbb kóros önszerelemmé korcsosul, és olyan erős belső köteléket alkot, hogy az szinte feloldhatatlan. Az ilyen embernek tényleg csak belülről jöhet a hívó szava, ezért kell mantráznia állandóan olyan motivációs bullshiteket, amik nem engedik elhalkulni. Ha elhalkul, megkeseredik, értelmetlen és érdektelen lesz számára a világ.

Szabó Péter lelkéért semmit nem tehetek, a tiédért viszont igen. Ha nem vagy nárcisztikus, a hívó hang nem csak belülről jöhet. Ezt könnyűszerrel be is bizonyíthatom! Fogj egy könyvet, aminek érdekel a címe, és kezdd el olvasni!
Azt veszed észre, hogy bizonyos mondatokon a szemed átugrik, azok elmosódnak és a háttérbe rendelődnek. Vannak viszont olyan mondatok, amiktől kiver a lúdbőr, amikre nem tudsz nem figyelni, és elfelejteni sem tudod őket. Az erre irányuló figyelmed nem akaratlagos (bárcsak az lenne, könnyebben menne a tanulás), a „beégő mondatok” ugyanis villámként vágnak beléd, és a figyelmedet sem fogod tudni akaratlagosan elterelni róluk (ha nagyon koncentrálsz, rövid ideig sikerülni fog, de hamar visszagravitálsz hozzájuk). Figyelj oda ezekre a mondatokra! Nem belülről jönnek, hanem kívülről, de befelé hatnak. Nem a tieid, hanem másoké, de neked mesélnek és rólad.

Ha hajlandó vagy figyelni ezekre a külvilágból jövő ingerekre, mert nem folyton a saját belső hangodat kutatod, hamarabb találsz belső hangra is.

4) „A sikernek nem titka van, hanem ára.”

A sikernek titka is, és ára is van. Ha Szabó Péter szerint ez nincs is így, a kognitív pszichológia Big5 személyiségmodellje szerint igen. Eszerint az alábbi öt nagy személyiségvonáson elért értékek kombinációjaként a legtöbb ember ábrázolható: extraverzió (a kifelé irányultság mértéke), érzelmi stabilitás, megalkuvás, lelkiismeretesség, és nyitottság az új élményekre.
Ahhoz, hogy sikerről beszélhessünk, előbb definiálnunk kell a siker fogalmát. Ha ez abban áll, hogy a munkahelyeden akarsz magasabb beosztást, az jellemzően a magas extraverziójú, kevésbé megalkuvó, érzelmileg stabilabb, lelkiismeretes (a szorgalom itt a lelkiismeretesség egyik típusa) és az újdonságra közepesen nyitott emberek érik el.
A Te dolgod az, hogy megvizsgáld, melyik személyiségvonással hogy állsz, és olyan célt válassz, ami a személyiségjegyek nem túlságosan eltérő kombinációjával valósítható meg. Ez a siker titka az esetek döntő többségében. Az ára lehet a „lelkiismeretesség” vonásban mért szorgalom, de lehet a „nyitottságban” mért kreativitás is (tisztán pedig csak a legritkább esetben fordul elő, hogy egyik vagy másik sikerre vezet).

Persze az egymondatos életfilozófia itt is hangzatosabb, csak sajnos nem igaz. Attól, hogy valamiért nagy árat fizetsz, nem feltétlenül leszel sikeres.

5) „Ahogy valaki negatív az én környezetemben, én ott megszakítom vele egy ÉLETRE a kapcsolatot!”

Világos, ha valaki nem pozitív, azzal egy életre meg kell szakítani a kapcsolatot. De mi a pozitív? Aki egyetért velem, aki bátorít? És aki nem így tesz, az feltétlenül negatív? – nos, nekem van pár ember az életemben (nem sok), akivel soha, semmilyen körülmények között nem szakítanám meg a kapcsolatot, és egyszerűen azért, mert szeretem őket. Akkor is, ha épp a gödör alján ülnek, és egy adag fosnak látják a világot. Nincs olyan ember, aki mindig pozitív. Kivéve, persze, ha nárcisztikus személyiségzavarban szenvedsz, mert akkor van: te magad. Ebben az esetben mindenki, aki nem abba az irányba megy, mint te, negatív. Nem viszonyítási pontok, akik segíthetnek meghatározni az irányt, hanem zavaró tényezők, akiktől jobb megszabadulni.

Szabó Péter egy életre szabadul meg tőlük, ami nem is csoda. A nárcisztikusok, mivel meg vannak győződve önnön csodálatos maguk tökéletességéről, nem képesek változni. A világról sem feltételezik, hogy képes rá.
Mindenki más elfogadja, hogy ahogy ő változik, a világ is képes rá, csak legfeljebb nem úgy, ahogy azt ő elvárja.

A végére csak ennyit: ha Szabó Péter valóban annyira sikeres, miért titkolózik a múltjával kapcsolatban? Miért beszél róla össze-vissza? Miért nem árulja el a sikere valódi receptjét? Mit titkol ennyire?

https://tibiatya.blogstar.hu/./pages/tibiatya/contents/blog/51488/pics/lead_800x600.png
Feliratkozás blogértesítőre

Ha mindennap szeretnél értesülni a legfrissebb bejegyzésekről, akkor iratkozz fel a blogértesítőre.

Feliratkozom

Hozzászólások

Ezeket a cikkeket olvastad már?