Egyetértek a genderszak megszüntetésével!

Tibi atya

Ministránsom az alábbi sorokkal illette a szak megszüntetését:

„Egyetértek a genderszak megszüntetésével! Egyetlen másik tudomány sem használja hivatkozásként azokat a kutatásokat, amik a gendertudományokon készülnek. Ennek nem politikai okai vannak: a gender-studies posztmodern gondolkodása nem követeli meg a logocentrikus szemléletet, a kutatásaik mintavételi eljárásai az esetek közel száz százalékában kifogásolhatóak, és az ilyen szakokon szerzett diploma nem tesz alkalmassá az égvilágon semmire a politikai szerepvállaláson, vagy a szakokon tanításon kívül.

Számomra abszolút nem jelent problémát, ha a gender - mint szemlélet - minden tudományban megjelenik. Akkor sem fogom azt mondani, hogy ez a fajta analitikus szemlélet hatékony és megbízható megközelítése bárminek, de akkor legalább a gyakorlói kénytelenek lesznek betartani a tudományok logikus szabályrendszerét (a saját posztmodern posztstrukturalizmusuk helyett), vagy elismerni, hogy amit gyakorolnak, az nem tudomány.

Noam Chomsky élesen bírálta a baloldalt, amiért nem használni akarta a tudományokat, hanem egyenesen beledolgozni a politikát a szöveteibe - így megnyitva az ideológiáiknak ezt a zárt rendszert. A genderiedológia és a gendertudományok között sosem létezett megfelelő kontúr: nem egyéb, mint egy politikai propaganda hipotetizálása és rossz módszerekkel történő elfogadása, hogy azt a média "tudományos eredményként" tüntethesse fel. Remélem, egykor a nyugaton erre is úgy tekintenek majd, ahogy mi ma a marxista közgazdaságtanra.”

Azok, akik szerint a tudomány autonómiájára a legnagyobb fenyegetést ma Orbán Viktor jelenti, tegyék fel maguknak a kérdést: miért tartott közel ötven évig, míg a szociálpszichológia elismerte, hogy a legismertebb és leghivatkozottabb kísérletei (Milgram áramütéskísérlete és Zimbardo börtönkísérlete) hatalmas kamuk? Nos, azért, mert a második világháborút követően a posztmodern baloldal tudományosan óhajtotta igazolni a politikai tételeit, miszerint a hatalom egyenlő az elnyomással, és kizárólag az ember sötét oldalát képes előhozni - ezért kell elnyomás helyett a társadalmi igazságosság felé kell törekedni. Milgram és Zimbardo kísérleteinek persze korábban is voltak kritikáik, miszerint azok nem szolgálnak elegendő bizonyítékkal a két tudós állításainak alátámasztásához, a média mégis vasököllel kanonizálta, és tartotta a közgondolkodásban mindkettőjüket ötven évig, miközben a CNN-BBC-tengely sosem biztosított ugyanakkora nyilvánosságot a kísérletek jogos kritikáinak. Akkor senki nem kiáltott médiadiktatúrát.

A gender studies alkalmatlan arra, hogy akkreditált egyetemi szak legyen. Szemezgetnek a tudományokból, és hipotetizált politikai tételeik „bizonyítására” gyakran alkalmaznak olyan módszereket, amiket egy laikus – például egy újságíró – a „tudományos” jelzővel illet. Érvelni akarnak a melegek gyermekvállalása mellett? Elvégeznek egy „kutatást”, ahol a gyermekeket 3 és 11 éves kor között vizsgálják (tehát a nemi érésük előtt, amikor még a szexusuk nem alakult ki teljesen), majd olyan heteroszexuális csoporttal hasonlítják össze őket, ahol a szülőket kifejezetten a melegközösségeket támogató Facebook-csoportokból toborozzák. A manipulatív mintavétel mellett még csak nem is a gyermeket vizsgálják (a kutatást végző személy nem is találkozik velük), hanem a szülőkkel töltetnek ki online kérdőíveket.

És mi erre a reakció?

A HVG nem megkérdőjelezi egy ilyen kutatás finoman szólva is elfogult eszközeit, hanem címlapon jelenteti meg, hogy a szivárványcsaládok gyermekei bizonyos tekintetben stabilabbak, mint a heteroszexuálisokéi. A többezer megosztásnak örvendő cikk mellé persze kötelező megszólaltatni a magyarok genderdoktorát, Pető Andreát is, aki – bár tudományos vitákat azért nem vállalna vele élőben és személyesen – teli szájjal mocskolja és rágalmazza a konzervatív Bagdy Emőkét. A kérdés teljesen jogos: ha a gendertanulmányok nem tekinti magára nézve kötelezőnek a tudományosság kritériumait, ha a kritikusait nem a tudományos életben kezeli, hanem a médiával végezteti ki őket, akkor mi keresnivalója van egy ilyen szaknak a tudományok között? Azok, akik tanulni akarják, miért nem a magánszférában teszik, akár alapítványi formában? Miért kéne egyenrangú tudományként elismerni a biológiával – miközben utóbbinak nagyon pontosan szerkesztett, ellentmondásokat kiszorító, zárt rendszere van? Tudom, tudom. Már a kérdést is azért teszem fel, mert egy fallokrata disznó vagyok.

Nem sajnálom, hogy az áltudományos politikai szakot beszántják, csak azt, hogy így történt: Orbán Viktor rendszerében ma már nincs egyetlen épkézláb értelmiségi sem, aki bővebb érvkészlettel tudta volna alátámasztani a szak megszüntetésének szükségességét, ezért a keleti diktatúrákat idéző 24 órás határidővel kellett azt megtenni azzal az indoklással, hogy a piacon nincs rá szükség – ezt elfogadhatatlan csicskatempónak tartom. A tudománynak nem a hatalom szavára kell kilöknie magából a szemetet, hanem saját jogán: Orbán ezzel nem ért el mást, mint hogy egy kamutudományos politikai csoport most ismét körbenyavalyoghatja a médiát, hogy őt elnyomják. A legrosszabb az egészben, hogy még igazuk is lesz.

Amikor Orbán-rendszere megbukik, és a genderdoktorok a rendszere elnyomottjaiként hősködhetnek majd, talán már hatalmi pozíciókban, akkor kell erősnek lennünk igazán – ebben azonban csak nehezíti a dolgunkat, hogy Orbán ennyire szigorúan őrzött gyermekszobában tart minket.

 

https://tibiatya.blogstar.hu/./pages/tibiatya/contents/blog/56820/pics/lead_800x600.jpeg
 
Feliratkozás blogértesítőre

Ha mindennap szeretnél értesülni a legfrissebb bejegyzésekről, akkor iratkozz fel a blogértesítőre.

Feliratkozom

Hozzászólások

Ezeket a cikkeket olvastad már?