Az ország alkoholizmusáért egy személyben Tibi atya felel!

Tibi atya

A fentebb olvasható ill. ehhez hasonló főcímekkel próbálnak egyes, magukat hírközlő médiumnak aposztrofáló oldalak nagyobb publicitást szerezni. Mert ugye Tibi atya neve jól cseng, vele sok mindent el lehet adni. Tibi atya Magyarország etilizmusának alfája és omegája, aki nemezisként egy országot taszít az alkoholizmus mocsarába. Lófaszt, hogy a költő szavaival éljek.

Mi az az alkoholizmus?


Kezdésként fontos lenne pár dolgot tisztázni, mi is az alkoholizmus, vagy mit jelent, ha valaki nagyivónak számít. Kezdjük az utóbbival. Az Egészségügyi Világszervezet (WHO) definiálta az egységnyi alkohol fogalmát.  Így egy egység alkohol megegyezik egy pohár sör (425 ml világos vagy 285 ml barna sör), egy pohár bor (100 ml fehér vagy 60 ml vörös bor) és 3 cl tömény alkoholos (égetett szeszes) itallal.
Nagyivónak számít az a nő, aki heti 35 egységnél, és az a férfi, aki heti 50 egységnél többet fogyaszt. Állítólag ez a szám Magyarországon 2.5 millió, ám annyi a probléma, hogy ez csupán egy tippelt adat. Lehet valaki nagyivó anélkül, hogy alkoholista lenne - gondoljuk csak a bulizó fiatalokra, valamint elérhet az alkoholizmus olyan szintet, amikor már a test leépülése miatt a volumen nincs is meg.

Az alkoholizmus nem csupán az alkohol fogyasztásából, vagy az alkohol iránti sóvárgásból ered. Egy szenvedélybetegség - fizikai és pszichés függéssel. A legfontosabb, hogy a kialakuló kórkép hatására az adott személy a korábbi feladatait hiányosan, vagy nem képes ellátni - legyen ez akár a munkahelyi, akár a családban betöltött szerepe. Ismerjük a kifejezést gyerekkorunkból: "fiam, ne igyál annyit, mert alkoholista leszel". Az alkoholizmushoz nem az alkohol által nyújtott felszabadult érzés vezet, hanem megoldatlan problémák sorozata, ahonnan menekül az adott egyén a gondok egyszerűbb "leszarom-majd-lesz-valami" kezelési módja felé. Ez önmagában is egy ördögi kör, ezt nem nehéz belátni. Az alkoholizmusért magát az alkoholt vádolni azonban ugyanannyira abszurd, mint mondjuk a szerencsejáték-függőségért a Tippmixet.

Az elérhető statisztikákban a világon a legtöbbet fogyasztó országok között vagyunk - ez tény és való.
Ám felvetődik egy egyszerű kérdés: a listán nálunk előrébb lévő Ukrajnában, Fehéroroszországban vagy Oroszországban nincs Tibi atya, akkor miért isznak az emberek? Sőt tovább megyek: 2010-ben is a világ élbolyába tartoztunk, mégsem hirdette az atya a poénjait. Hát akkor hogy is van ez?

"Nekem egy piás pap ne pofázzon életviteli tanácsokról!"

Ha annyi pénzem lenne, ahányszor ezt olvastam...Ez az ultima ratio, amivel minden észérvet le lehet söpörni az asztalról. Ezek az emberek azt állítják, hogy az oldal az alkoholizmust propagálja, menőnek tünteti fel, és károsan hat a fiatalokra. Sőt, egyenesen ráveszi a fiatalokat, hogy alkoholisták legyenek!

Így, ilyen idős fejjel, közelebb a harminchoz, mint a húszhoz, elgondolkozom. Néztem a Tom és Jerryt, azon nőttem fel, eszembe jutott, hogy kalapáccsal verjem a másik fejét, mert azt látom? Láttam, hogy a Dallasban folyamatosan iszik Samantha, alkoholista lettem? Nem hiszem. Bármelyik filmet néztem, a menő csávó folyton füstölt mint a gyárkémény. Dohányzom? Nem.

Úgy gondolom, itt a fejekben kéne sürgősen rendet rakni. Egy teljes generáció nő fel a közösségi médiából és a tévéből okádott szennyen, ahol felborulnak a korábban ismert szerepek. Önbizalomhiány, kisebbségi komplexus, teljesítmény- és megfelelési kényszer, általános depresszió. Ez tartozik az új generációk mindennapjaihoz, ezt a változást pedig az internet hozta el. Tibi atya ennek próbál csupán görbe tükröt állítani, hogy a humor eszközével együtt próbáljuk átvészelni a nehéz napokat, és mindig tudd: nem vagy egyedül!

Zachernak igaza van, mikor a mentálhigiénés rendszer hiányáról beszél. Sajnos annyi történik, hogy az alkoholista jobb esetben saját lábán, rosszabb esetben más módon bejut az addiktológiára, két hónapig ott van, nem iszik. Majd visszakerül a megszokott környezetbe, aztán folytatja amit elkezdett.

De ennek nem a Tibi atya az oka.
Az atya politikája egyszerű: az emberek így is - úgy is isznak. Nem volt ez sosem másképpen, még szesztilalmak idején sem, sőt - akkor valószínűleg súlyosabb károkat okoztak az otthon főzött párlatok - persze felderítetlenül. Az embereknek pedig nem mondhatod meg, hogy ne igyanak, csupán alternatívát adhatsz nekik. Az atya minőségi italokat próbál a magyarok asztalára rakni; főleg hazai termelői borokat, ahol a borfogyasztás kultúrája régebbi magánál az országnál is.
Zacher a fröccsöt pedig kiemelte az alkoholos italok közüé: az egységnyi alkohol mellé bevitt szódával ugyanis a hidratálást is megoldjuk, így ha válaszhatunk, mindig válasszuk azt, de természetesen csak mértékkel!

A legszomorúbb talán, hogy az alkoholizmus által leginkább sújtott populációkhoz, a szegénységben és mélyszegénységben élőkhöz Tibi atya sohasem fog eljutni. Egyszerűen nincsenek fent az internet térképén a lecsúszott vidéki falvak, ahol emberek tíz- és százezrei napról-napra tengődnek közmunkából származó éhbéren. Azon az éhbéren, amit rosszabb esetben csavarlazító szerre, nejlonzacskóra meg herbálra, jobb esetben pedig szeszre költenek. A kilátástalan emberek tüneti kezelése az alkohol.

És a probléma gyökerével sajnos senki nem foglalkozik, hogy legyen valami perspektívája, jövőképe és a bóduláson kívül életcélja ezeknek az embereknek.

És meg lehet próbálni megbélyegezni a "Tibi atya jelenséget" pár extra kattintásért, le lehet hurrogni az érveket akármivel, attól még nem lesznek igazaz.

Dicsértessék!

/Humbák Press/

https://tibiatya.blogstar.hu/./pages/tibiatya/contents/blog/58231/pics/lead_800x600.png
 
Feliratkozás blogértesítőre

Ha mindennap szeretnél értesülni a legfrissebb bejegyzésekről, akkor iratkozz fel a blogértesítőre.

Feliratkozom

Hozzászólások

Ezeket a cikkeket olvastad már?