Vágó István szerint aki pszichológushoz jár, nem teljes értékű ember

Tibi atya

Vágó István a politikai sárdobálás közepette alkalmatlannak nevezte Puzsér Róbertet a főpolgármesterségre azon egyszerű oknál fogva, hogy pszichoterápiába jár. A középiskolai felelések hangulatát idéző kvízműsorok Sanders ezredese szerint a terápia elmebetegeknek való – ilyesmihez folyamodni csak a teljesértékűség alóli felmentéssel lehet. Ezzel a húzásával bebizonyította, hogy a tudományokhoz és a művészetekhez annyi köze van, mint VV Segalnak az erkölcsi bizonyítványhoz. 

Vágó István velünk élő korszakos trauma, nyomorult mementója, meddig torzulhat egy ország fogalma az „értelmiségi” szó jelentéséről, ha azt sötét sudribunkók modellezik le a kereskedelmi médiában. Aki úgy kedélyeskedik a feszengő felelővel, ahogy azt a kvízprofesszor tette évtizedekig, annak a szorongás semmit nem jelent, az övé legfeljebb akkor jelentkezik, ha másokéhoz nem járulhat hozzá. 

Puzsér Róbert már évekkel ezelőtt felhívta a figyelmet, hogy a Vágó által alakított joviális, mindent tudó öregúr szerepe médiakamu, mégpedig a károsabb fajtából. A kritikus fel is ajánlotta a Vágónak, hogy legalább egyszer üljön át a másik székbe, ő pedig összeállítja hozzá a kérdéseket. A kvízprofesszor nem vállalta.

Értékes műsortól fosztott meg ezzel mindenkit: életében először átélhette volna, milyen érzés szorongani, milyen érzés várni, hogy a tekintélyszemély a műveltségünk fehér foltjára tapintson, milyen érzés, mikor ország-világ előtt kiderül, mégsem voltunk olyan jó tanulók. Akkor Vágó csak a gyakorlatban demonstrálta, hogy képtelen átülni a másik ember székébe, most viszont átvitt értelemben is.

Kísérletet tenni valakinek a megalázására a terápiájával olyasmi, amit nem csak egy értelmiségi nem engedhet meg magának, de még egy koszos proli sem, aki szeretné a műveltségnek legalább a látszatát kelteni. Hatalomféltésből és egy rossz poén kedvéért máglyára hajítani az elmúlt 150 év komplett terápiás szakirodalmát pedig már nem egyszerű proliság, hanem nyílt sisakos barbárság.

Vágó Istvánnak üzenem, hogy a pszichoterápia nem a gyengék terepe, hanem a bátraké. A magát hippiként számon tartó kvízprofesszornak ezúton küldöm továbbá a Pink Floyd „Another brick in the Wall” című számát, kiemelt tekintettel arra a részre, amikor a szadista tanár elkobozza és felolvassa a diák verseit, hogy megalázza őt az osztály előtt.

Nem gondolom, hogy ebből Vágó István képes lesz magára vonatkoztatni, de így legalább ő is láthatja, milyen visszataszító, amikor egy olyan szarházi, aki az empátiát csak szótári alak szerint ismeri, ilyesmire vetemedik. Dicsértessék!

https://tibiatya.blogstar.hu/./pages/tibiatya/contents/blog/74862/pics/lead_800x600.jpg
 
Feliratkozás blogértesítőre

Ha mindennap szeretnél értesülni a legfrissebb bejegyzésekről, akkor iratkozz fel a blogértesítőre.

Feliratkozom

Hozzászólások

Ezeket a cikkeket olvastad már?