Szabó Péter apja halálával gyűjtöget lájkokat

Tibi atya

Mindig abba a naiv hitbe ringatom magam, hogy ha a gyász- és nyomormarketing ellen harcot nyerünk, hátradőlhetünk, mint aki jól végezte dolgát. Több közéleti véleményformáló munkája van benne, de Lippai Marianna csak eltűnt végre a Facebookról, és még Norbi is öt perccel a posztolás után távolítja el a temetős szelfit. Ez akkor is eredmény, ha nem magától csinálja, hanem a népharag rugdossa arrébb a hullától a dögevőt. Lesújtó, hogy mégis Szabó Péternek kell felnyitnia a szemem: az alapvető értékekért vívott csaták után sem pihenhetünk, azt újra és újra meg kell vívnunk, vagy újra és újra elbukjuk.

A motivációs tréner ezúttal apja halálával gyűjtöget gyászlájkot, ahogy kell, szelfivel. Szabó Péter úgy beszél a halott apjáról, mint bármi másról a boldogságtól a büdös szarig: hálás szeretettel.

Az évek során számtalanszor hallottuk a motivációs tréner sztorijait hányatott gyerekkoráról és alkoholista apjáról, de valamit nem értek: hogyan jutott el a vert gyerek lelkiállapotából a hálás felnőttig? Ha őszinte a hős eredetmítosza és őszinte a hála is, akkor milyen történet köti össze a kettőt, és miért nem beszél róla soha?

Nos, alighanem azért nem, mert a poklot a földdel összekötő tisztítótűzön át az érzelmek őszinte megélése vezet, ahhoz pedig Szabó Péternek korlátozottabb a hozzáférése, mint egy körúti csövesnek a StarBucks wifi-kódjához.

A terápiába gyermekként megyünk el, és előbb vagy utóbb a terapeuta elé basszuk szépen a nagy játékosdobozunkat, amiben az érzelmeinket tartjuk. Kezdetben csak a tetejéről szemezgetünk, de később egyre mélyebbre kanalazunk, amíg az ujjaink azokba elhárító mechanizmusokba nem akadnak, ami miatt anno jó ötletnek tűnt a felszíni játékokkal elfedni mindazt, ami alul van.

Szabó Péter nem végezte el ezt a munkát: a szelfméd guru állítása szerint egy öngyilkossági kísérletében világosodott meg, az öngyűlölettől az önszeretetig pedig mindössze egyetlen hitlépés vezetett. Szerintem ez kamu. Szerintem Szabó Péter olyan gyerek, aki miközben szép nagyra nőtt, ronda nagy kupac játékot hajigált a dobozára, és azt hiszi, ha elég nagyra építi, sosem kell leásnia. Őt magát persze lehetetlen meggyőzni róla, hogy ez nincs így, de talán a követőit nem az.

Mit ér az a szeretet és hála, amit ma épp a halott alkoholista apának, tegnap a feleségének és a gyerekének, pár éve pedig még az Aréna motivációs show-ján összegyűlt tízezernyi rajongónak címzett pontosan ugyanezekkel a szavakkal? Szabó Péternek ugyanannyit: ez a magasról leemelt játék, amibe azok, akik se nem ástak, se nem építettek, azt projektálnak, amit csak akarnak.

Szabó Péter így gyászol. Érzelmektől mentes, merev arccal és napszemüvegben, amiben tükröződik az egyetlen őszinte gesztusa: a szelfire emelt telefon. Valami förtelmesen visszataszító az a kegyeletsértő lájkmohóság, ahogy az üres ember kívülről töltekezik olyasmivel, amit ő magától, saját magában képtelen előállítani. Mintha sitteszsákkal öntené a lájkot a felszíne alatti üregbe, ami magát a felszínt hivatott aládúcolni, hogy az össze ne omoljon.

A „szeretet” Jézus útja volt a megváltáshoz, a „hála” Mózesé. A bőrüléses öltönypróféta kultúránk teljes morális kódexét darálja be és komposztálja lájkká, amikor szelfizés közben olyan fogalmakkal kunyerál szimpátiát, amiknek a jelentésével nincs kapcsolata, a nagyságukat pedig csupán színpadiasságuk okán érzékeli.

Nagyobb baj, hogy ez az önismereti placebo, ez a plázabuddhizmus olyan civilizációs minta, ami már ki sem veri a biztosítékot. A szűrős pucsítás fölé posztolt mélységhatású, kétdimenziós idézetek és a begyógyszerezett elefántokat simogató Insta-megvilágosodás portréfotói a közösségi média utóbbi évtizedében kellően sikamlós felületet biztosítottak, hogy a halottakból sajtolt lájkok akadálytalanul hatolhassanak be százezrek hírfolyamába, egyetlen panaszos nyikhaj nélkül. Dicsértessék!  

https://tibiatya.blogstar.hu/./pages/tibiatya/contents/blog/83419/pics/lead_800x600.png
 
Feliratkozás blogértesítőre

Ha mindennap szeretnél értesülni a legfrissebb bejegyzésekről, akkor iratkozz fel a blogértesítőre.

Feliratkozom

Hozzászólások

Ezeket a cikkeket olvastad már?