Konok Péter: "alapvetően kétféle troll van"

Tibi atya

Nem véletlenül szeretjük Konok Pétert jobban, mint sok embert, akivel több dologban értünk egyet (ami amúgy nem nehéz, mert Konokkal szinte semmiben). A minap egy kommentelő annyit írt a posztja alá, "meg fogsz halni". Alábbiakban olvasható a válasza (eredetiben itt).



"Alapvetően kétféle troll van. Persze, valójában rengetegféle troll van, hétmilliárdan vagyunk ezen a kifacsart bolygón, és kicsit (vagy nagyon) mind különbözünk egymástól (sok szempontból meg eléggé egyformák vagyunk). És mindegyikünkben lakik egy troll. Sokunkban több is, egész troll-légiók zsinatolnak.

De mégis, alapvetően kétféle troll van - több szempontból. És itt nem arról beszélek, hogy ki melyik politikai szekta híve (ezek lényegében egyformák), vagy hivatásos, netán önkéntes troll.
A stílusról, illetve nem is pusztán a stílusról: a műről, ami megvalósul. A trollkodásról mint önmegvalósításról, a személyiség végső outputjáról.
Van a rabelais-i és a hemingway-i troll.
Az előbbi a gyakoribb. Csűri-csavarja, bőbeszédűen locsog, áradóan részletezi, hogy mit csinálna velem, a családommal, és az olyanokkal, mint - úgymond - én vagyok. Hogy kicsodámnak a micsodáját, hol, merre, meddig, miféle eszközökkel, torlódnak a többszörösen terhelt jelzős szerkezetek. Reneszánsz jelenség az ilyen troll, de kicsit barokkba hajló: egyrészt vonzza őt a létező világ enumerációja, másrészt elbódítja a nyelv és a kifejezés lehetőségeinek végtelensége, a trollkodás féktelen öröme. Többnyire vicces, elvétve egészen megigéző alkotások születnek így, a legsikerültebbeket néha meg is szoktam itt osztani mindenki örömére és/vagy bánatára,
És van a hemingway-i troll. Tömör. Tőmondatokban ír. Lényegretörő. Modern minimalista. "- Mi ez a büdös, Jack? - Valami döglött hal."
Azt hiszem - bár nem szeretem Hemingway-t -, hogy ez az utóbbi a hatásosabb. Van benne valami metafizikai fenyegetés: Hieronymus Bosch tobzódó, pazarul hömpölygő Pokla sokkal érdekesebb és izgalmasabb, mégis kevésbé ijesztő, mint Giorgio de Chirico üresen baljós, szigorú terei. Fogyasztói javakkal zsúfolt posztmodern világban élünk, rettegünk az űrtől, a hiánytól.
Ma ezt az üzenetet kaptam: "Meg fogsz halni." Kijelentő mondat, semmi kecmec: rögtön a közepébe. Ténymegállapítás, nem fenyegetés. És a tény - a kérlelhetetlen biologikum, ami egész civilizációnkat meghatározza. A végső érv, ami nem igényel érvelést. A fundamentum.
Reggel, még kávé előtt, rögtön a halálomra gondolok. Meg fogok halni. Mind meg fogunk. Megalázó, tűrhetetlen érzés. Megszokott iszony. Ez van.
Szóval, ismerjétek meg eddig pályafutásom legtömörebb, leghatásosabb, művészileg legsikeresebb trollját, Memento Morit. Igazat ír. Bűzlik, hemperegve bomlik a lét döglött kardhala, ahogy a hullámok újra és újra a parti sziklákhoz csapkodják."

https://tibiatya.blogstar.hu/./pages/tibiatya/contents/blog/87550/pics/lead_800x600.jpg
 
Feliratkozás blogértesítőre

Ha mindennap szeretnél értesülni a legfrissebb bejegyzésekről, akkor iratkozz fel a blogértesítőre.

Feliratkozom

Hozzászólások

Ezeket a cikkeket olvastad már?