Felháborító: elérhetetlenné vált a Pesti Srácok Youtube-csatornája

Tibi atya

"Elérhetetlenné vált a PestiSracok.hu youtube-csatornája (így a pár héttel ezelőtti PolBeat-szereplésem is). Néhány éve a Facebook a kurucinfót tette megoszthatatlanná: az uszító tartalmak mellett Ilkei Csaba hiánypótló aktanyilvánossági tanulmányait is. Nincsen jogorvoslat, csak a techcégek kénye-kedve. Ez a történet már régen nem a szólásszabadság határairól szól. Cseppben a tenger mutatja meg, hogyan szöknek ki az óriásvállalatok, így a tudatipart uraló techcégek a nemzetállami, s igen, a jogállami keretek kozül. Az út végén tényleg feleslegessé válik minden demokratikus rendszer, hiszen az ellenőrizhetetlen órásvállalatok profit-érdeke felette áll a jognak." - írja Schiffer András Facebook-oldalán.

A Pesti Srácok Youtube-csatornáját visszavonták. Toroczkai László Facebook-oldalát röviddel az EP-választások előtt törölték. Amikor ilyenkor kiabálok szólásszabadságot, három típuskommentelővel van dolgom: az egyik az "eladtad magad", a másik a "dehát nem kéne olyan tartalmat megosztani", a harmadik a "magáncég, kérem szépen, azt csinálnak, amit akarnak". Az elsőre nem tudok érdemben reagálni: ha valaki nem érti, hogy a szólásszabadság melletti elköteleződésünk mércéje elsősorban az, hogy akkor is gyakorolni akarjuk-e, mikor a nekünk nem tetsző véleményeket cenzúrázzák, az a szólásszabadság lényegét nem érti.

"Nem kellett volna olyan tartalmat megosztani"

Sajnos egyáltalán nem egyértelmű, hogy milyen tartalmat nem kellett volna megosztani, hiszen a közösségi média felhasználási szabályai salátaszabályok: nem konkretizál, nem írja le, mit szabad és mit nem. Indoklás nélkül büntet, tilt 30 napra és von vissza jogosultságokat, mert a célja nem is a cenzúra, hanem az öncenzúra: minden egyes kibaszott szó előtt jól gondold át, hogy tetszene-e a nagytestvérnek (pardon, a Nagytestvérnek, elnézést, Nagytestvér!). Ahhoz, hogy egy tartalmat nem kívánatosnak nyilvánítson az algoritmus, elég annyi, hogy elegen jelentsék, de van, hogy még ez sem szükséges. Ez kifejezetten rémisztő, ugyanis korábban már írtam róla, hogy Magyarországon vannak olyan csoportok és mémoldalak, akik más oldalak jelentgetésére specializálódtak. Tényleg az alapján akarjuk szervezni a nyilvános beszédet, hogy vajon ki fog minket arctalanul jelenteni, vagy mivel sérthetünk meg valakit, akiről azt sem tudjuk, min sértődik meg?


Az elmúlt fél évben volt, hogy töröltek tartalmat az oldalamról, mert a mémen egy gorilla segge kilátszott, és ez állítólag a közösség számos tagját felzaklathatja. Úgy tűnik, a burzsoázia lemészárlásával élcelődni jobban beleillik a profilba. A Sassy Socialist Memes rendszeresen romantizálja Sztálint, vagy szólít fel a burzsoázia guillotine alá helyezésére. Persze, ez irónia (?), és nem érvelek az oldal törlése mellett. Egyszerűen azt látom, hogy egyik oldalról a legnagyobb traumákkal is lehet viccelni, a másikon pedig lábujjhegyen kell táncolni a tojáshéjon. Függetlenül attól, hogy akarok-e ilyen oldalakat üzemeltetni (nem), mi a jogállami logika emögött? Hol az érvelés, ami szerint Sztálin kevésbé felzaklató jelenség, mint egy gorillasegg? 

"Dehát a Facebook magáncég, nem kötelező igénybe venni a szolgáltatást"

Bevallom, ettől az érvtől félek a leginkább, hiszen magam is jobboldali piaci liberális vagyok. Ez viszont csak azt jelenti, hogy demokratikus körülmények között én ezt az álláspontot képviselem, nem pedig azt, hogy ne gondolnám szükségesnek az ellentétes álláspontok létezését. A baloldali álláspont nem csupán létjogosultsággal rendelkezik, de egyenesen szükséges is, ha kedves a demokrácia. A versenyben idő kérdése és elérkezik az a pont, amikor felszámolja önmagát, és már nem a fejlődést szolgálja, hanem a nyertesei hatalmi pozícióját. Olyan klasszikusan baloldali intézményeknek mindig kell tudniuk érvényesülni, mint a versenyhivatal vagy a fogyasztóvédelem, hiszen a Dickens-könyvekből ismerjük, milyen az a világ, ahol nincsenek. A közösségi médiában ilyesmikről hírből sem hallottak.

Emlékszünk még, mekkora volt a felháborodás, mikor a homoszexuálisok esküvőjéhez nem adott tortát a cukrász? Emlékszünk, milyen lincselés ment érte balliberális médiában?

Szerintem jogosan járt el a cukrász, hiszen joga van elállni egy üzlettől, mindaddig, amíg nem olyan szolgáltatást árul, ami máshol hozzáférhetetlen. Ha a teljes tortaszektort uralná tejszínhabostul, csokoládéstul és tésztástul, és minden boltjából kitiltotta volna őket, akkor ez valóban a homoszexuális pár alapvető jogait sértette volna. A közösségi médiavállalatokra pedig jelenleg ez jellemző: az internet adott szektorait monopolhelyzetben uralják. Senki nem biztosítja versenytársként a Youtube-szolgáltatásait, ahogy a Facebookét sem, mert akik ezzel próbálkoztak, azoknak a szolgáltatásait az óriások beépítették, vagy azonnal felvásárolták részvényeiket tokkal-vonóval. Mégis, a Facebook jelenleg olyannyira a közösségi élet első számú színtere, hogy aki nincs rajta, egyértelműen versenyhátrányt szenved: nem jut hozzá a munkahelyi, egyetemi csoportokban az előrejutáshoz szükséges információhoz, a közösség perifériájáról kell információt halásznia, és nem tud kommunikálni azon a felületen, ahol jelenleg az EUROSTAT szerint a magyarok 83%-a van jelen.

Nem igaz, hogy ha a Te céged, azt csinálsz, amit akarsz. Attól, hogy az autópályát magáncég építi és kezeli, egyáltalán nem mondhatja azt emberek csoportjának, hogy bocs, Ti ebből a véleményetek vagy a hovatartozásotok miatt nem részesülhettek, de aggodalomra semmi ok, bármikor gyalogolhattok is, azt nem korlátozzuk, mégiscsak demokrácia van.

A Pesti Srácok szennyes mocsokportál, Stefka István pedig egyetlen erkölcsi törvényt követett életében: ha zsíros segg tévedt elé, kinyalta bármi áron. De ez nem jelenti azt, hogy minden valaha közölt anyag a Pesti Srácok csatornáin minőségtelen lenne, azt pedig pláne nem, hogy valamit a szubjektív minősége miatt egy olyan, államok feletti szervnek kéne cenzúráznia, aki erre semmilyen választói mandátumot nem kapott soha. Ha ma az információáramlás monopolistái véleményszimpátiához kötik a véleménynyilvánítás jogát, mi az elvi akadálya annak, hogy hasonló feltételekkel monopóliumok szerveződjenek az élelmiszeriparban vagy a közlekedésben? Megéljük még, hogy kenyérhez is csak akkor juthatunk, ha egyetértünk az egyetlen szereplővel, aki árulja? Miért tartjuk normálisnak, hogy erre bárki precedenst teremt?

Vissza a Pest Srácok csatornájával, hiszen a csatorna létjogosultsága nem lehet kérdés, ha azt szeretnénk, hogy a kritikájáé se legyen az soha! Dicsértessék!

https://tibiatya.blogstar.hu/./pages/tibiatya/contents/blog/90178/pics/lead_800x600.jpg
 
Feliratkozás blogértesítőre

Ha mindennap szeretnél értesülni a legfrissebb bejegyzésekről, akkor iratkozz fel a blogértesítőre.

Feliratkozom

Hozzászólások

Ezeket a cikkeket olvastad már?