Steiner Kristóf 11 csúsztatása a Pride-ellenességről

Tibi atya

Steiner Kristóf a wmn.hu nevű progresszív bulvárlap hasábjain sorolja fel 11 pontban, amik szerinte a leggyakoribb ellenvetések a szivárványmozgalom ellen. Épületes szalmabábok, kackiás csúsztatások és passzív-agresszív félremagyarázás torlódnak Steiner Kristóf forradalmi kiskátéjában, melynek lényege, hogy jófejkedő leereszkedéssel magyarázza el, miért is korlátolt szarfejség nem egyetérteni ezzel az egész szivárványos propagandakoncesszióval. Írása meglehetősen leegyszerűsítő, az ellenvéleményt felvonultatókról alkotott sztereotip ábrázolásmód pedig éppen olyan korlátolt, mint amit ő maga sérelmez a szivárványközösségek felé irányuló attitűdben. 11 pontját helyhiány miatt nem tudom szó szerint bemásolni, igyekszem őket úgy kivonatolni, hogy kerüljem a szerzőre jellemző szalmabábozást (egyébként fent kattintva elolvasható).

1) Azért van szükség a Büszkeség menetére, mert megvethetik, megverhetik, megalázhatják őket, de ők hangoztatni fogják, hogy az egész társadalomnak kötelessége volna kiállni értük.

Magyarországon a homoszexuálisok (és egyéb szexuális kisebbségek) nincsenek elnyomva, mint például Szaúd-Arábiában. A hazánkba is jólétet hozó multinacionális vállalati szektor kifejezetten előnyben részesíti őket (sokszor kimondott, vagy ki nem mondott, de létező kvóták alapján), a médiában úgy ér fel egy hőstettel kiállni bármiért, ami szivárványos, mintha az életüket kockáztatnák, holott a nulladik percben lehet tudni, hogy ha bejelentesz valami LMBTQ-kompatibilis dolgot, akkor így fognak ábrázolni. Steiner nagyon helyesen kiemeli, hogy az orientáció nem büszkeség tárgya, amennyiben ezért nem megdolgozunk, csak sajnos ez a mondat mindaddig álszerénykedés, amíg háttérben a Büszkeség menetével hangzik el. Továbbá nekem egy demokráciában semmiért nem KÖTELESSÉGEM kiállni, amiért én nem érzem úgy, hogy kötelességem. Ha a szerző szerint valóban ennyire általános, hogy megverik őt amiért homoszexuális, legyen kedves pontosabban hivatkozni, mert én nem tudok róla, hogy Magyarországon általános lenne ez a gyakorlat (ettől persze lehet, hogy volt már rá precedens, amit a törvény - nagyon helyesen - megfelelően szankcionál).

2) Heteroszexuális felvonulás azért nincs, mert nincs rá szükség: a homoszexuális párokhoz másképp viszonyul a jogrendszer. Utóbbi szerinte tűrhetetlen.

A jogrendszer nem párokhoz viszonyul, hanem egyénekhez, és következetesen ugyanúgy: nem vonatkoznak a homoszexuálisokra más törvények az élet semmilyen területén, még gyereket is fogadhatnak örökbe. Emellett ha ketten össze akarják kötni az életüket a házassághoz hasonlóan, bármelyik közjegyző előtt megtehetik, hiszen olyan feltételekkel kötnek élettársi szerződést, amilyenekkel csak akarnak. Amiben Magyarország (szerintem helyesen) eltér a nyugati gyakorlattól, hogy az alkotmány csak olyat rögzít, ami minden magyar állampolgár számára magától értetődő: hogy a férfi és nő köteléke házasság. Ezt ép ésszel mindaddig nem szabad megkérdőjelezni, amíg mindannyian apától és anyától származunk, ezen felül pedig lehet vitatkozni a kiegészítésről, de csak azért, mert ebben eltérőek a vélemények, még nem beszélhetünk elnyomásról mindaddig, amíg egyébként a jog biztosít egyenértékű alternatívát. 

3) Hangosan és kellő határozottsággal kell tüntetni, mert a forradalmakat is így nyerik meg, de azért az nem igaz, hogy a Pride-on bőrtangás mellbimbónpörgés van.

Tőlem egyébként akár lehetne is, hiszen engem a Pride-nak éppen a forradalmi jellege irritál. A szexualitás kérdése komplex, összetett dolog, Magyarországon elnyomás nincs (igaz, előnyben részesítés is csak a vállalati szektorban), ha pedig mégis van, a törvény szankcionálja. Minden feltétel adott rá, hogy békés, civilizált keretek közt beszélgessünk, és akár ne értsünk egyet. Nekem aztán mindegy, hogy tangában vagy mellbimbópirszinggel, mert számomra nem ezek lehetetlenítik el a társalgást, hanem a téma megközelítésének forradalmi jellege. Maga Steiner is "katonai puccsokhoz, polgárháborúkhoz és felkelésekhez" hasonlítja ezt a mozgalmat, mikor amellett érvel, hogy ezt nem lehet másképp csinálni. Hogy lehetne így civilizáltan tárgyalni velük?

4) Azért nincs szükség a "normális" családoknak zászlóra, mert a szivárványos lobogó minden családért lobog.

Nos, az én véleményem az, hogy nem lobog egyikért sem, mert egy marketizált, rengeteg politikai szélsőséggel terhelt, a tőke által gyarmatosított szimbólumról van szó. A kutatások jelenleg egyértelműen kimutatják, hogy az azonos neműek által nevelt gyermekek lelki jólléte elmarad a heteronormatív családoké mögött. Ennek persze nem kell azt jelentenie, hogy akkor soha ne is vállalhassanak gyermeket, egyszerűen arról van szó, hogy ahogy a történelemben mindig, felmerült egy probléma, amit kutatni kell, és megoldani. Az igazi probléma azonban inkább az, hogy a szivárványközösség erről hallani sem akar, köszönik szépen, a forradalmi ideológia már megteremtette a legvidámabb barakkot. Jelenleg emiatt a szivárványos zászló sokkal inkább lobog valamennyi család, az azonos nemű szülős modelleké ellen is.

5) Azért érdeke mindenkinek, hogy propagáljuk ezeket az orientációkat, mert egyrészt sok árva van a világon, másrészt az azonos neműek is vállalnak gyereket.

Nagyon ritkán osztok meg személyes dolgokat, de az én családomban is van két gyerkőc Dél-Kelet Ázsiából, akikre sajátunkként tekintünk. Számomra egyáltalán nem evidens, hogy az árvaság kérdésében miért kell a szivárványpropagandát erőltetni, miért nem inkább azt, hogy árvákat nem ördögtől való dolog örökbe fogadni, mert megfelelő környezetben nagyon sok örömöt és boldogságot okoznak az embernek. Nem értem, miért kell ezt orientáció szerint szűkíteni, ha egyszer a világnak tényleg jóval több árvája van, mint azonos neműhöz vonzódó örökbefogadója. A kampányoknak és a popkultúrának szerintem sokkal inkább azt kéne támogatni, hogy a heteronormatív családok fogadjanak örökbe, hiszen ebben a kérdésben a legfontosabb a gyerek, nem az önmegvalósító homoszexuális. 

6) Jót tesz a gyereknek a másságot elfogadó környezet, mert megtanulja, hogy ő is lehet akármilyen, addig rendben van, amíg nem bánt másokat

Ez egy fontos lecke, szerintem alapvetése a nyugati civilizációnak. Azonban önmagában egyetlen lecke sem kizárólagos, vagy alkalmazható további árnyalás nélkül. Ha ugyanis a végtelen tolerancia világában szétnézünk, azt is látjuk, hogy még ez a lecke is lehet káros, ha túl van tolva: ha a gyerek elhiszi, hogy őt mindenkinek mindennel együtt is tolerálnia kell, akkor a ló másik oldalán találjuk magunkat. Ahhoz, hogy ne egy narcisztikus szörnygenerációt kapjunk, azt is érdemes elmondani, hogy a "tolerancia" fogalma egyénenként változik, és eközben óhatatlan, hogy másoké akár ellentétes a miénkkel. Nem ütközésmentes világot kell építeni (mert ez egyébként lehetetlen), hanem megteremteni az ütközés kulturált feltételeit a társadalomban, és alkalmassá tenni rá az egyént. Persze forradalmi és polgárháborús szivárványharcosokkal ez sem lehetséges.

7) Steiner valamiért szükségesnek érzi elmagyarázni, hogy nem igaz, hogy nem lehet valaki magyar attól, hogy LMBTQ ember

Kérdés, hogy mennyire érdemes kiválasztani a legprimitívebb érveket, és azokkal vitatkozni úgy, mintha a vitapartnerünk erre építkezne, és Steiner itt kétség kívül ezt teszi. Bizonyára van ilyen vélemény, de egyre biztosabb vagyok benne, hogy nem mindenkit lehet meggyőzni (ahogy öregszem, egyre inkább úgy érzem, nem is érdemes mindenkit megpróbálni). Ahol ez érv, ott a söröskorsó szétbaszása is az ember fején, és teljesen biztos vagyok benne, hogy a homoszexualitás mellett számos egyéb téma is csak idáig vezet. De tényleg érdemes akár csak kiindulni is abból, hogy ez jellemzi a többségi társadalmat? - és nagyon szépen kérem, ne kezdjük el mantrázni, hogy dehát "ezek" választják a kormányt. Ha igaz is lenne, nem lehet ebből messzemenő következtetéseket levonni egy olyan országban, ahol az emberek kénytelenek választani a jelenlegi vezetés, meg a vele szemben felálló (vagy éppen fel nem álló) semmilyen között.

8) Ne ítélj, hogy ne ítéltess - avagy Steiner szerint lehet egy homoszexuális is keresztény és vallásos

Irgalmatlan szalmabáb, többnyire azoké, akik a Bibliát sosem olvasták, csak valamiféle homályos, mégis divatos hollywoodi képük van róla. Az ugyanis sehol nem tiltja a homoszexualitást: két férfi nemi közösülését tiltja, és halállal szankcionálja.

A "Ne ítélj, hogy ne ítéltess" sem egy kontextus nélkül értelmezhető Szabó Péter-idézet. Persze én sem vagyok teológus, de hétköznapi Bibliaforgatóként Máté evangéliumában sem azt találom, hogy egyáltalán soha ne hozz ítéletet, vagy hogy fogadj el BÁRMIT. Nem idézek többet szó szerint, mint kell, a vonatkozó rész a 7.1-5 között található, és csak azt mondja, ne ítélkezz úgy, ahogy nem szeretnéd, hogy téged megítéljenek. A híres szálka és gerenda hasonlat is innen származik, Máté pedig arra tanít, hogy "Képmutató, vesd ki előbb a gerendát a saját szemedből, és akkor gondolj arra, hogy kivessed a szálkát a te atyádfiának szeméből" (Máté, 7.5.). Vagyis szó sincs arról, hogy nem kell betartani az Ószövetség fel nem oldott tilalmait (például a homoszexuális érintkezésre vonatkozót), ahogy arról sem, hogy ne lehetne a másikról semmilyen ítéletet alkotni: csak arról van szó, hogy megfontoltan és önkritikát követően (és persze nincs ott, de ez magától értetődő: a Biblia többi előírása szerint).

Akár gyakorló keresztény is lehetsz homoszexuálisként, ha lemondasz a homoszexuális érintkezésről, de a Biblia alapján egyéb módon bajosan. A Biblia nélkül pedig nem tudom, milyen kereszténység létezik, tekintve, hogy Jézus Krisztus magát életében sose tekintette kereszténynek (zsidó volt), a rá történő hivatkozást hívjuk kereszténységnek, aminek jelenleg nem áll rendelkezésünkre jobb forrása, mint a Biblia. 
Persze, mindenkinek joga van a saját értelmezésre, így busznak látni a villamost vagy akár kereszténynek hívni olyan szokásokat, amiknek semmifajta keresztény beágyazottságuk nincs. Csak ne várja senki mástól, hogy hivatkozási alapnak tekinti az ő (ki tudja mi alapján) kinyilatkoztatott személyes értékeit!

Nem értem azt sem, miért kell feltétlenül a Bibliára hivatkozni, ha nem ismerjük? Miért kell erőltetetten kereszténykedni úgy, ahogy a kereszténység által megőrzött értékeknek ellentmond? És ami fontosabb: mi egyéb célja van a provokáción kívül innen levezetni a homoszexualitást, amikor van számos más kulturális kincsünk, ami erre alkalmas is?

9) Nem igaz, hogy a homoszexuálisok AIDS-esek és STD-sek, mert azokat mindenki elkaphatja, 100%-os védelem pedig csak akkor létezik, ha nem szexelünk.

Eszerint a csúsztatás szerint pusztán a tény, hogy mindenkit meg lehet fertőzni ezekkel a betegségekkel, elég arra, hogy kijelentsük, ez mindenkire ugyanúgy jellemző is. Hát, kedves homoszexuális barátom, ez nem csupán hazugság, de káros, népegészségügyi kockázatokat hordozó hazugság is. A tények ugyanis az Egyesült Államok hivatalos, kormány által kiadott statisztikái alapján a következők: a homoszexuálisok között a legkevésbé veszélyeztetett csoport (a fehér férfiak) is kétszer akkora HIV-fertőzött táborral bír, mint az intravénás narkotikumokat használó függők, míg a legveszélyeztetettebb (a fekete férfiaké) közel a fecskendős szerhasználók fertőzöttjeinek négyszerese. Vagyis, tetszik nem tetszik, a homoszexuálisok nagyon komoly kockázatot jelentenek e tekintetben, amit a HIV terjedési tulajdonságai miatt a társadalom egészének viselnie kell. Ez számos izgalmas vitát nyithat meg, és egyáltalán nem következik belőle, hogy bárkit is gyűlölni kell, de egy biztos: a probléma létező, és nem szabad úgy elhazudni, elsunnyogni és félresiklatni sem ezt a témát, ahogy Steiner Kristóf és a szivárványos forradalmi gárda teszi.


Forrás: az Egyesült Államok hivatalos HIV-kutatási adatai

10) Erkölcsi kötelesség kiállni a szivárványközösségek mellett, mert a diktatúrákban közös, hogy a közönyre épülnek, és lehet, hogy holnap érted is eljönnek

Megint csak: hol? Melyik arab államban?  Miért nem ott megy a tüntetés? Ha itthon is "eljöttek" valakikért az elmúlt 30 évben, mert bármilyen szexusúak voltak, akkor ezt Steiner Kristóf legyen már szíves hivatkozni, mert ha igazat beszél, valóban utcán a helyünk! Csak hát nekem úgy tűnik, hogy a kutya nem jön el értük, szabadon élhetik az életüket, és a legrosszabb, ami történik, hogy csúnyán néznek rájuk. Ami lehet, hogy rossz, de pusztán ezért diktatúrát meg üldözést kiáltani nevetséges. Inkább véleménydidaktúra van, és én tapasztalom azt, hogy ha nem homofób, de Pride-ellenes kijelentéseket teszek, akkor az első félórám mindig azzal telik, hogy bizonygatom, nem a Hitler-Fidesz-Sátán háromszögben vagyok, csak ez a véleményem. Nem inkább akkor beszélünk üldöző propagandáról, ha ezt hasonló militáns reakció követi, mint Steiner Kristóf "polgárháborús" szemlélete? 

11) Steiner azt javasolja azoknak, akik magukat nem tartják homofóbnak, de céltalan magamutogatásnak tartják a Pride-ot, hogy ha lehet, ne reklámozzák, hogy az "alapvető emberi jogokra támasztott igényt" céltalannak tartják.

Talán nem is az a legnagyobb probléma ezzel a csúsztatással, hogy a "nem baj, csak csinálja otthon a négy fal között" újracsomagolva, amitől épp a Steiner-féle forradalmárok akadnak ki a legjobban. Személy szerint nem tartom céltalan magamutogatásnak a Pride-ot. Nagyon is célzottnak tartom, és a céljait pedig aljasnak: oda hazudik elnyomást és forradalmat, ahol előbbi nincs, utóbbira pedig nemhogy nincs szükség, de még az érdemi párbeszédet is ellehetetleníti. Mindezt azzal a kizárólagos megfontolással, hogy a szivárvány mögött duzzadó tőkeérdek magába csatornázhassa és elsorvaszthassa a klasszikus baldolalt, ami valódi kockázatokat hordoz a számára. Hogy a kommunikációs teret egy nemlétező, de legalábbis túlértékelt "elnyomás" uralja le, ez éppen azoknak a cégeknek az érdeke, akik a szponzorációkon keresztül biztosítják Steiner Kristófnak vagy a wmn.hu teljes szerkesztőségének, hogy az ismert világ legnagyobb jólétét élvezhessék (homoszexuálisként is), miközben a felső tízezerből bérkeseregnek az elnyomáson. És ez sokkal jobban zavar, mint a magamutogatás, ami szimplán csak megmosolyogni való infantilizmus.

Steiner Kristófnak azt javaslom, szívlelje meg az általa is hivatkozni próbált Máté evangéliumát, és ha már ő akar lenni a tolerancia prófétája, picit gyakorolja is! Első lépésként lehetne annyira toleráns, hogy befogadja az ellenérveket és nem sajátokat ferdít helyettük! Mert valójában itt kezdődik a másik elfogadása, nem egy kibaszott giccses szivárványkokárdával. Dicsértessék!

https://tibiatya.blogstar.hu/./pages/tibiatya/contents/blog/99411/pics/lead_800x600.jpeg
 
Feliratkozás blogértesítőre

Ha mindennap szeretnél értesülni a legfrissebb bejegyzésekről, akkor iratkozz fel a blogértesítőre.

Feliratkozom

Hozzászólások

Ezeket a cikkeket olvastad már?