Mentőcsomag a Fővárostól vagy az államtól? Jó vicc...

Tibi atya

Olvasom a progresszív média hasábjain, hogy a főváros mentőövet dob a Budapesten bajba jutott vendéglátó szektornak. Hála Istennek: azonnal kattintok is, hol lehet támogatást igényelni! Hamar jön a csalódás: kiderül, hogy érdemi támogatásról szó sincs. Amit a média úgy állít be, hogy segítség a bajba jutott vendéglátó szektornak, valójában annyi, hogy a fővárosi tulajdonú üzlethelyiségeket bérlőknek nem kell fizetniük a bérleti díjaik nagy részét a korlátozások ideje alatt.

Értsd: azoknak a haveroknak, akik eddig sem a piac feltételei szerint béreltek üzlethelyiséget, újabb könnyítés érkezik. 

Miközben az állam és a főváros dobálja egymásnak a felelősséget a budapesti vendéglátás megsegítéséért, akik valóban saját erőből vállalkoznak, az összeroppanás szélére kerültek. Jelenleg a helyzet az, hogy három hónap teljes zárást kellett zsebből kifizetni (a jogszabály szerint nem bérleti díjfizetési felmentés volt, csak nem lehetett senkivel szerződést bontani a zárás alatt - fizetni utólag természetesen kell). A fővárosi szezon a közhiedelemmel ellentétben ráadásul nem a nyár, hanem az év többi része, éppen az, amiben a vállalkozások nem működhettek. És most, amikor véget ér az uborkaszezon, ismét a főszezonban kell bezárni este 11-kor.

A tízmillió vállalkozásszakértő országában persze mindenki úgy gondolja, hogy a vállalkozónak (aki ugye a köztudatban fél fokkal jobb csak a bűnözőnél) legyen mindig tartaléka, de azért az alkalmazottait se rúgja ki. Amúgy is van pénze a kulákjának, ott rejtegeti a pincében a disznó alatt.

Nos, nem, nincs. Ha a kormány bezár, mert úgy gondolja, hogy ez az intézkedés a helyes, nem tehetünk mást, bezárunk. De nem értem (kiemelt fegyelmű adóalanyként meg pláne nem), hogy ilyenkor miért nem támogatják legalább részben azokat, akik önhibájukon kívül kerültek ebbe a helyzetbe. Ha leállítanak minket teljesen, nem annyi történik, hogy nullán vagyunk és élünk a megtakarításainkból. A bérleti díjat ugyanis fizetni kell. Ez a belvárosban egy közepes üzlethelyiség esetén (nem, nem a haveri alapon kiosztott fővárosinál, hanem a piaci alapon béreltnél) kétmillió forint + áfa körül mocorog. Minden nap ki kell termelni 85 ezer forintnyi profitot. Nem bevételt, profitot. Azután kell ennyinek maradnia, hogy kifizetted a teljes személyzetet, az anyagköltségeket, a rezsit. És akkor vagy nullán. Nincs hétvége meg karácsony. A karantén minden napjával ennyi forinttal több mínuszba kerültünk. Tettük ezt úgy, hogy egyébként a magyar munkaerőpiac szabad szemmel is jól látható szeletét mi biztosítjuk. Többnyire olyan fiatalokét, akik ebből finanszírozzák a diplomájukat a diákhitel helyett.

Mégis, most, amikor állami rendelkezéseknek kell az anyagi felelősségét egyénileg viselnünk, a legtöbb, amit kapunk, hogy nem kell fizetni a teraszokért (már ahol). Hát köszi, tényleg! Békeidőben a hátunkon szánt mindenki, ki sem látszunk a NAV-ellenőrzésekből, temérdek áfát és iparűzési adót fizetünk, de amikor ránk zárják a kaput, oldjuk meg zsebből. Eközben kormányközeli vállalkozók 55 milliárd forintból rendeznek vadászati kiállítást, a Főváros meg 100 milliárdon csücsül (és a 150 milliárdos hitelállományra hivatkozva hazudja, hogy nincs likvid pénze).

Könnyít ezzel a rendelkezéssel a főváros? Számunkra éppen nehezít: helyzetbe hozza azokat a haverokat, akik a piaci alapon tönkrement helyeket szarért-húgyért bérelhetik majd ki, miután sikeresen (értsd: a főváros szárnya alatt) jönnek ki a válságból. Könnyű nyereségesen kijönni valamiből, ha nem kell közben bérleti díjat fizetned. Eközben szokás szerint semmi sem történik azoknak a megsegítésére, akik nem a jó meleg segg mellett növekedtek.

Egy korlátozott erőforrásokkal rendelkező piacon, ha bizonyos szereplőket támogatunk, másokat pedig nem, az nem csak pozitív, de negatív diszkrimináció is.

Már rég nem az a kérdés bennem, hogy a befizetett adómból miért nem látok viszont soha semmit. Csak az, hogy egyáltalán miért kell fizetnem bármilyen adót is? Miért kell eltartanom államot és Fővárost, színházat, kórházat és en bloc bármit, miközben műtéttől a fogorvosig egyébként is mindent magamnak kell fizetnem (már ha tényleg meg akarom kapni a szolgáltatást, nem pedig beledögleni)? Mért fizettem eddig, ha az ő intézkedéseik miatt nem üzemelhetek, és még ezért is 100%-ig nekem kell felelősséget vállalnom?

Sajnos, amíg a kérdés az, hogy az állam/főváros miért nem oszt vissza igazságosan, nem pedig az, hogy mi miért osztunk egyáltalán az államnak/fővárosnak, addig rendszerváltásról nem beszélhetünk, legfeljebb politikai garnitúraváltásról. Noha csak előbbire lenne szükség, éppen ehelyett játszottuk az elmúlt évtizedekben az utóbbit. Dicsértessék!

(És mielőtt megjelenik a juszt is értetlenkedő: nem az a baj, hogy valakiknek segítenek, hanem az, hogy amíg a működést ellehetetlenítő korlátozások alatt csak a haveroknak, a többieknek meg nem, addig ez kicsiben ugyanaz a mentalitás, amit nagyban kritizálunk. A tőlük független piacra is ugyanúgy tekintenek: jobb napokon igáslóként, amit ínségesebbeken lehet vágóhídra küldeni.)

https://tibiatya.blogstar.hu/./pages/tibiatya/contents/blog/100611/pics/lead_800x600.jpg
 
Feliratkozás blogértesítőre

Ha mindennap szeretnél értesülni a legfrissebb bejegyzésekről, akkor iratkozz fel a blogértesítőre.

Feliratkozom

Hozzászólások

Ezeket a cikkeket olvastad már?