10 csajozós duma, amit tuti nem mersz kipróbálni

Tibi atya
2017.10.09.

Óvatosan! Kipróbálni csak saját felelősségre! (Illetve, ha szereted, hogy a hölgy és az ismerősei válogatott szidalmakkal küldenek el melegebb éghajlatra...)

1. Nem lennél a következő exem?

2. Azt mondták, kéne valami változás az életembe, mutatnál egy új szexpózt?

3. Orvos vagyok, megnézném a nyílt sebet a lábad között!

4. Gondoltad volna? Holnap este lesz egy napja, hogy dugtunk.

5. Én már elvesztettem a szüzességem, kölcsönadnád a tied?

6. Úgy hallottam, ma lesz egy házibuli a szádban. Asszem elmegyek én is.

7. Jól mutatna a pólóm hanyagul ledobva a hálószobád padlóján...

8. Meleg vagyok, fogadjunk 500 forintban, hogy ma éjjel nem tudsz heterót varázsolni belőlem...

9. Étkezési tanácsadó vagyok. Tudtad, hogy egy teáskanálnyi spermában csak 2 kalória van?

10. Nem a postán dolgozol? Csak mert bevehetnéd a csomagomat.

Ennyi pénzt kapnak a Tibi atya adminjai, hogy a blogstarra posztoljanak

Tibi atya
2017.10.06.

Rengetegszer megkapom a vádat, hogy eladtam a lelkem. Nos, mivel úgyis a politika szemüvegén nézi mindenki a világot, megkerestek, hogy vajon mennyiért adtam el a lelkem. Megkeresett egy újságíró üzenetben, gondolom felsőbb, szerkesztői utasításra, hogy kutakodjon egy kicsit a fiktív humbákföldi pap zsebében. A firkász Tibi atyát üzenetben kereste meg, az atya pedig nem volt rest válaszolni. Nézzük:

Megmentettük a bulinegyedet a kommunistáktól és az LMP-től!

Tibi atya
2017.10.05.

Kedden szavazott az önkormányzati gyűlés a bulinegyed szabályzásáról. A testület döntött: semmilyen nyitvatartási korlátozás nem lesz. Újabb nyilvános WC-ket és több, hatékonyabb takarítást ígértek. Nem gyakran csinálok ilyet, de ezúton köszönöm azoknak az olvasóknak, akik egy lájkkal jelezték: nem szeretnék, ha egy progresszív kezdeményezést szétcsesznének, csak mert a maroknyi nyuggerhorda szerint régemmminnejobbvót. Ezt a sikert most részben nektek köszönhetjük!

Az önkormányzati szavazáson a „DK-MSzP-Együtt-FÜGE-PM-EEE” frakció képviselői szavaztak a bulinegyed felszámolásáért indítványozott éjféli zárásra. Ez önmagában nem meglepő, hiszen a szocik mindig hírhedten gerinctelenek voltak: noha a bulinegyed a hetedik kerület MSzP-s Rogánja, Hunvald György regnálása alatt kezdett szárba szökkenni, a baloldali képviselők most úgy forgatták a szemüket, mintha ők erről a világon semmit nem tudnának. Ami viszont valóban megbotránkoztató számomra, hogy az éjfeles zárás javaslatát egy LMP-s képviselő, Moldován László adta be.

Az LMP Erzsébetvárosban kommunistákkal kötött szövetséget!

Jól olvastátok, nem szocialistákkal, hanem kommunistákkal. Olyanokkal, akik szerint ’56 ellenforradalom volt, olyanokkal, akik az áldozatokra köpve a népirtások, a padlássöprés és a málenkij-robot szimbólumát, az ötágú vörös csillagot tűzték a zászlójukra. Kikről is van szó?

Erzsébetváros néhány tucatnyi agresszív nyuggerjét nem más használta fel médianyilvánossága szélesítésére, mint Vajnai Attila, a Munkáspárt 2006 elnöke, aki a lakossági tüntetések élére állt. Ő az, aki tüntetett és pereskedett azért is, hogy hordhasson vörös csillagot. Ő az, akit pár hete a rendőrök – miután többszöri felszólításukra is megtagadta az együttműködést - bemutattak a flaszternek, mikor vörös festékkel fújt össze az utcán egy járdát, mert a piac egyik hipszter ócskásboltjában hitleres lemezborítót árultak. Ő az, akit amúgy kurvára nem érdekel, hogy a bulinegyedben három olyan régiségbolt is van, ami kommunista csecsebecséket árul. Nem csak úttörő jelvényeket, hanem munkásőrkitüntetéseket, szovjet katonai elismeréseket, a Nép- és a Vöröshadsereg rendfokozati jelzéseit, és számos további jelképet, aminek jegyében hazánk fiait az előző évszázadban akasztották és lőtték gödörbe Vajnai elvtársai Kun Bélától Rákosiig.

Vajnai így riogatja a nyuggereket kitelepítéssel, noha ilyesmiről soha senki nem beszélt. A kommunisták klasszikus módszereivel gerjeszt felháborodást álhírekkel.

Vajnai az alkotmányos jogaira hivatkozva küzdött az ötágú vörös csillag viselésének jogáért, és azért is, hogy vörös festékkel rongálhasson a hetedik kerületben. Itt világlik ki, hogy a kommunisták az alkotmányos jogokat tartják pajzsként egyik kezükben, hogy a másikkal halálos csapást mérhessenek rá. A magát munkások pártjára hazudó vörös köpönyegforgató azokról a munkásokról készítene feketelistát, akik sztrájkkal tüntettek a munkahelyük megmaradásáért. Egy kommunista tehát azért félemlít meg munkásokat, hogy a belvárosi nagypolgárság pártjára álljon. Ez az ember távolabb nem is állhatna a marxizmustól, fekete listájával és nyilvános megszégyenítésével pedig közelebb nem is Rákosihoz.

De hogy jön ide az LMP és Moldován László?

Moldován László úgy döntött, hogy nem lehet más a politika: a Fideszt megszégyenítve folytatott olyan retorikát az elmúlt hópapokban, ami racionalitásra nem, lakossági indulatokra annál inkább épít. Korábban ő maga éltette a bulinegyedet, és ellenezte a korlátozását. Ez érthető, hiszen a kulturális miliő, amiben az LMP fogant, szintén az a pezsgő, belvárosi pár kerület volt, ahol a romkocsmák fiatalsága az SzDSz-ből kiábrándulva rájuk tette le a voksát.

László!

Az LMP egy teljesen vállalható párt, mi több, Schiffer Andrással a háttérben és Szél Bernadettel az élen potenciális alternatívája lehet a nyakunkon regnáló rablóbandának. Sikeresen vitorlába fogták azt az ellenzéki szelet, amit a Momentum gerjesztett, de egyre nyilvánvalóbb, hogy kezdeti lendületük után az LMP hajt fel.

Ne baszd már ezt el alig száz kerületi szavazatért, ha kérhetjük!

Egyszerűen nem hiszem el, hogy nem osztotta meg végletesen az LMP-t az, hogy egy hetedik kerületi képviselőjük kommunistákkal kenyeret törve néhány nyugger kedvéért felszámolná azt a kulturális és vigalmi negyedet, ahol az LMP legkomolyabb szavazóbázisa, a fiatalok jutnak kulturális programokhoz és szórakozáshoz. Arról a szabadelvű LMP-ről beszélünk, ami „globális helyett lokális” jelszóval a kisvállalkozásokat támogatja a multinacionális tőkével szemben. Olyan kisvállalkozásokat, mint mi vagyunk itt a hetedik kerületben.

Ezt te pedig kedden leköpted, László.

Szívesen megnézném azt a prezentációt, amiben a pártod hozzájárulását kérted: a mérleg egyik oldalán 200 szavazat állt (ha csak kétszeres szorzóval kozmetikáztad a tüntetéseteken résztvevők számát) meg persze Vajnai Attila bíbor ölelése, a másikon pedig az, hogy beadsz egy módosító javaslatot, amit előre láthatóan és garantáltan elkaszálnak (mert ahogy beadtad, az még jogilag is erősen támadható), és olyasmit képviselve buksz látványosat, ami a pártod ideológiájával semmilyen kompromisszummal sem összeegyeztethető.

Szerintem nagyon fontos, hogy az országban ne csak egy, hanem legalább két politikai oldal alternatívája létezzen a kormányzásra. Az LMP jelenleg sikeresen dolgozik azon, hogy lemossa a baloldaliságról azt az okádékot, amit Bokros Lajos, Szili Katalin, Lendvai Ildikó, Gyurcsány Ferenc, Kóka János és Demszky Gábor kent rá azokban a politikai ciklusokban, amikben a kormányt szennyezték. Nem tartom elfogadhatónak, hogy egyszem képmutató képviselő ezt ostoba módon széttrollkodja!

A legrosszabb az egészben, hogy Moldován Lászlónak (és minden ellenzéki politikusnak) az lenne a szent feladata, hogy a kormányzó hatalom mulasztásait következetesen számon kérje. A jelenlegi pedig jócskán mulasztott a bulinegyedben az elmúlt évtizedben. Azzal, hogy Moldován László mégis kisvállalkozásokba próbált rúgni a fennálló problémák miatt, legitimálta a Fidesz kétciklusos semmittevését, és olyanokat akart megtenni felelősnek, akik nem azok. Gyáván dezertált a politikai szerepéből, hogy az erősebb helyett a gyengébbet üsse, hogy egy komplex kérdésre habonyi egyszerűséggel megválaszolt "tííccsukkbe" jeligével sajtoljon szavazatot. Ami még ennél is szánalmasabb, hogy ráadásul látványosan el is bukott vele.
 Ez pedig nem csak az LMP-t, mint pártot hazudtolja meg, hanem magát az ellenzékiséget. Remélem, az LMP-ben a többi, értelmes politikus tényleg úgy gondolja, hogy lehet más a politika, és egy ilyen kudarcnak lesz következménye.

Moldovánnak a csúfos bukás, és a még csúfosabb értéktiprás után le kell mondania (de legalább elhagynia a frakciót), hogy ezentúl olyasmivel foglalkozhasson, amihez ért. Mert a politikához szemmel láthatóan nem, amit kedden be is bizonyított.

Moldován haverja, Vajnai eddig sportot űzhetett abból, hogy facebookos csoportjában a két tucat trolljával alázott meg mindenkit, aki a vendéglátósokkal érdemi egyeztetésbe kezdett, hogy olyan problémákat oldjunk meg, melynek a lakókhoz hasonlóan mi is szenvedőalanyai vagyunk, és melyeket nem mi okoztunk, hanem egy eddig tétlen vezetés. Moldován bukása után már Vajnai is csak egy dolgot tehet, hogy helyrehozza az eddig véghez vitt ámokfutást: a nép hergelése helyett eltakarodik a francba hitvány Kádár János szobrokat koszorúzni, ahogy eddig tetteDicsértessék!

Elfogadhadható, hogy Orbán szerint legitim bántalmazni valakit a véleménye miatt?

Tibi atya
2017.09.29.

Nem. Undorító.

Bocsánat, de ennél rövidebben most nem tudom kifejteni a véleményem arról, hogy
a miniszterelnök nem talál kivetnivalót abban, hogy a falujában fizikailag bántalmaznak
valakit, aki a saját házába menekült gyerekeket fogad be.

Ez a magyar találmány biciklisek tízezreinek életét mentheti meg!

Tibi atya
2017.09.28.

Sajnos még mindig rengeteg a biciklis baleset. Végre feltaláltak valamit, aminek a használatával rengeteg balesetet előzhetünk meg! Kötelezővé kéne tenni a tanulmányozását mindenkinek, mielőtt drótszamárra pattan. Ha szoktál kerékpározni, feltétlenül használd az alábbi tárgyat:

Vajon mit jelent az, hogy "jobbkezes kereszteződés"? Vajon a zebrán áttekerhetsz-e, vagy tolnod kell a bringát? A piros jelzés ellenére át szabad menni az úttesten? Ha nincs bicikliút, akkor a gyalogosokkal közösen használt járdán tényleg legfeljebb 10 km/h-val haladhatsz? Ebből a praktikus olvasmányból minden kiderül!

Természetesen tisztelet a kivételnek.
Dicsértessék!

Ez a hét legundorítóbb albérlet hirdetése!

Tibi atya
2017.09.25.

Egy albérlet megosztó csoportban találtam ma az alábbi hirdetést:

(A profilképét én módosítottam, szerintem találóbb, mint az eredeti, ami egy rioi olimpián készült szelfi volt, személyiségi jogai pedig sajnos akkor is vannak az embernek, ha személyisége nincs.)

Ez a hirdetés egyetlen posztba sűríti össze az egész magyar ingatlanpiac nyomorúságát. A képek természetesen nem jelentik azt, hogy minden piacon kínált ingatlan ennyire gusztustalan volna, az azonban, hogy valahol piciny hazánkban él egy mocskos nyerészkedő szemétláda ember, aki már ezért a koszlott-foszlott putriért is negyven rugót akar elkérni (fejenként), teljesen jól reprezentálja, hol tart ma az ingatlan piac.

Aki negyvenezerért ad ki egy ilyen patkányfészket, az szerintem külön fűtött helyet érdemel a pokol valamelyik igazán geci bugyrában, amit azoknak tartanak melegen, akik a leginkább rászorulókról húzzák le a legutolsó bőrt is. Ha ez a hirdetés húszezer forintért kínálná az egész odút, azt mondom, teljesen jó, mert valakit esetleg az utcától ment meg, aminél ez még akkor is jobb, ha nem ez lesz a pecsét a mélyszegénység kilépőjén. De mit árul el ez nekünk?

Azt, hogy a rendszerváltás óta a kormányok vidám maszturbálással töltik az idejüket, mikor felmerül a lakhatás kérdése. A passzív, „sodródjunk a piaccal” stratégia pedig egyre inkább a társadalom nyakára feszül. Bevallom, semmi problémám nincs azzal, ha a társadalmi osztályok közötti különbség úgy csökken, hogy nem csak a felső tízezer, de a létminimumon tengődők is közelebb kerülnek a polgári középosztályhoz, de a legkevésbé sem szeretném, ha utóbbi úgy történne, ahogy azokban az államokban, ahol szocialista diktatúra van. Nem szeretném, ha az egyébként csak nyomokban fellelhető középosztály gatyásodna lejjebb. Az alsó-középosztály, akik közepes jövedelműek, de saját lakásuk még nincs, pedig efelé tartanak.

Ha a mindenkori kormány nem indít átfogó lakásprogramot, az előbb-utóbb ide vezet: akiknek van, annyira eltávolodnak és elidegenednek azoktól, akiknek nincs, hogy utóbbiak teljesen kiszolgáltatottá válnak annak a pofátlan kapzsiságnak, ami egy ilyen lyukért követel negyven rugót havonta. Értem, hogy a politikai elit szintén ingatlanbefektetésekben utazik, és az egyetlen döntési szempont, hogy ők ne basszanak rá egy olyan torpanással, amit egy átfogó lakásprogram hozna az ingatlanárakban, de a 23. óra 59. percében járunk. Amikor minden második magyar fiatal külföldön tervezi a jövőjét, mert az itthoni egzisztenciateremtés lehetősége a horizonton sem pislákol, akkor már nem csak elrugaszkodott baloldali utópia az általános lakhatási feltételek javítása, hanem jól felfogott állami érdek.
Vajon ez többet jelent honatyáinknak, mint a saját és holdudvarukban gazdagodó szűk klientúrájuk pillanatnyi érdeke? Belátják, hogy CsOK és pénzégető stadionok helyett az államnak, mint az ingatlanpiac aktív szereplőjének kéne megjelennie piac alatti árakkal?
Amíg ezen gondolkodunk, nézzük meg a hirdetés többi képét is jó alaposan, mert noha ez még nem általános, az irány, amit jelenleg tartunk, efelé halad:

Az ajtó mellett igény szerint további nyílások alakíthatók ki, csak meg kell várni, míg mellette kirohad és leomlik a fal.

A hirdetés nem említi, hogy a borsos lakbérből jár-e engedmény, ha megküzdünk a Hajléktalan Herbálosok Országos Egyesületének helyi sejtjével, akik a kép alapján jelenleg is itt rendeztek be hevenyészett harcállást.

A fali képen a kis Jézus melletti Szentlélek csak elsőre tűnik díszítőelemnek, valójában nélkülözhetetlen statikai szerepe van: jelenleg a penészen kívül egyedül ő tartja egyben a putrit.

Ha ebbe a wc-be akarsz szarni anélkül, hogy mind a 70 ismert fajtáját elkapnád a HPV-víruscsaládnak, a Hepatitis egy új betűvel jelölt hibridjét, ami ismertebb nevét rólad kapja majd, vagy csak egy közönséges ótvart, amivel még a bőr- és nemibeteg gondozóban sem tudsz normálisan felvágni, akkor javaslom, hogy végezd a dolgod egy zacskóba, és add fel csomagként a Föld másik feléről. Egyelőre értetlenül állok afelett, hogy miért kellett leszerelni a mosdókagylót, és hanyag eleganciával bebaszni a kép bal oldalára, de tuti van mögötte valami jó sztori, amit a hirdetés elhallgat.

És záróakkordként következzék egy közeli kép a felhajtott fröccsöntött budifedélről! A tulajdonos szépérzékéről és szecesszió iránti elkötelezettségéről árulkodnak a véletlenszerűen elrendezett virágos csempék. Az előző képen látszik, hogy a minimáldizájn azért nem terjed ki az összes csempehíjra. Ha a lebaszott mosdókagyló előtt értetlenül álltam, akkor most már szavak nélkül tátogok: ki a jó kurva anyja gondolhatta, hogy egy közeli kép erről a népegészségügyi vesztőhelyről vonzóbbá teszi a hirdetést? Bárki volt is, az egészben az a legszomorúbb, hogy igaza volt: a poszt alatti kommentekben ugyanis a sok méltatlankodó mellett akadt érdeklődő.

Még egyszer Demcsák bebaszásáról!

Tibi atya
2017.09.22.

A napokban jelent meg a wmn.hu hasábjain Homonnay Gergely, az Erzsi for President blog szerkesztőjének írása Demcsák Zsuzsa védelmében. Homonnay többek között azzal érvel, hogy Demcsák már így is a padlón van, és a tömeg csupán a lincselésbe kódolt, fellángoló ősösztönei miatt leli élvezetét a haláltusájában.

„A fogyasztói társadalom részeként működő néző ugyanis igényli a bukást, és nem az erkölcsi okulás, hanem a zsigeri élvezet miatt.”

Mindamellett, hogy ez a mondat igaz, Homonnay Gergőt emlékeztetem, hogy amikor médiahackem során töröltettem magam a Facebookról, és (azt hitte, hogy) én buktam el, ő lelkendezett a leghangosabban. Akkor jó volt átadni magát a tömeg legaljasabb zsigeri örömeinek, arra hivatkozva, hogy sokat loptam. Miután leírtam neki, hogy szerintem miért nincs igaza, a reakciója mindössze annyi volt, hogy érvek hiányában szépen kisunnyogott az állítása mögül, és kulturális felsőbbrendűségét hirdetendő, jelezte, hogy ő ilyen szarokat (tudniillik a cikkemet, aminek egy részét neki írtam,) nem hajlandó olvasni. A liberális értelmiségi szerepben tetszelgő Homonnay ugyanis az előítéleteket nem támogatja, de simán minősít valamit, amit még nem olvasott. Így jelzi, hogy ő, az Erzsi for President-blog kulturális fölényéből nem óhajt közösködni velem, a proli rögvalóság senkiházi követével. Létezik ennél visszataszítóbb formája annak a tumbl-ről kézműves kávéházakba szivárgott libsi arroganciának, amivel Homonnay lakosztályt bérel saját elefántcsont-tornyában? Nem visszataszító, amikor valaki a liberális értelmiségi létében nem világnézetre és hitvallásra, csupán a saját egojára és sosem volt felsőbbrendűségére lel?

Homonnay Gergő a lopást tehát nem szívleli, azonban semmi problémája nincs azzal, hogy Demcsák mind a két rendszerváltás utáni nagy párt kedvezményezettje volt. Gyurcsány kormányszóvivőként alkalmazta, amíg a kinevezése után hirtelen bloggerré avanzsált modell ki nem fejezte, mennyire undorodik a szegényektől. Később az Orbán-kormány a tízszeres költségvetésű vizes VB kommunikációs vezetőjeként látta meg benne a talentumot. 2007 óta lázasan perel mindenkit, aki a férje „üzleti” kapcsolatait feszegette a Pest megyében működő Koszi-klán maffiahálózatával.

Tehát Homonnay szerint az megérdemli a szolidaritást, aki a legarcátlanabb korrupcióhoz ad kommunikációs know-how-t, de az nem, aki (az ő narratívájában) mémeket nyúl le. Tiszta sor. Lehet, hogy az a baj, hogy a férjem nem űzött gyilkossággal is vádolt maffiózókkal közösen olyan (köztudottan becsületes és átlátható) bizniszeket, mint a szerencsejáték, miközben én voltam papíron tulajdonos. Talán az apám nem nyert annyi közbeszerzést, mint Demcsákék az elmúlt évtizedben.
Gergő, ne legyél már ennyire igénytelen! Mielőtt írsz, nyugodtan olvass is, és abban a rettenetes esetben se hagyd abba, ha amit látsz, nem illeszkedik a jól kifeküdt világnézetedbe! Például ezt a cikket, ami jelenleg nulla megosztásnak örvend, és amit a Magyar Nemzet hozott le a Demcsák-holdudvarhoz tartozó maffiáról még 2007-ben.

Ha a végére értél, talán megérted, amikor Demcsákkal szolidarítasz a bukása után, nem csak képmutató vagy, amiért olyan tömegjelenségekre fintorogsz, melynek Te magad vastagon a része voltál velem kapcsolatban, hanem végletesen naiv is, mert azt feltételezed, hogy Demcsák a kamera előtti kis bebaszásával elbukott. Nem így van.

Ha a Demcsák-félék bukása Magyarországon lehetséges volna, akkor ez már 2007-ben megtörtént volna a gusztustalan kijelentései nyomán. Csakhogy ilyesmi nem történhet az emberrel, ha elég befolyásos maffiózó üzletember lánya. A szart már akkor sem lehúztuk a feledésbe, hanem gyurmáztunk vele egy kicsit, átformáltuk, és beláttuk, hogy ha a Gyurcsány-kormány szóvivőjének nem is, Orbán kommunikációs trösztjének a tanácsadására még simán alkalmas. Ne aggódjunk hát, és amikor Demcsák eltűnik az időközben kormány ölébe ült ATV-képernyőjéről, ne legyenek illúzióink se! Nem eltűnt ő, csak ismét alakot vált, egy „kifejezetten jóhangulatú beszélgetés” keretében felmond, majd egy darabig ugyan a nyilvánosságtól távol marad, de amint elült a vihar, és „kipihente magát”, ismét megajándékoz minket a már sokat bizonyított, kiváló médiakommunikációval, aminek az eddigi pályafutását is köszönheti. Modelli, kormányszóvivői, bloggeri és riporteri munkássága után milyen formában tér majd vissza? Írónőként? Esetleg kap egy szerkesztőséget, hogy az írással a korábbi tapasztalatokból kiindulva már bajlódnia se kelljen? – izgatottan várom.

Ha lehet, az eset erkölcsi tanulsága ne az legyen, mint Kucsera Gábor vagy Paudits Béla esetében, ahol a vérszomjas tömeg valóban nagy emberek bukására és kálváriájára végezhetett piszkos önkielégítést! Homonnay Gergő bármennyire is szerethetőnek szánta írását, Demcsák nem ide tartozik.
Az ő tanulsága az, hogy a tömeg évtizedekig szemet huny azok felett a hitványságok felett, amiket rendre elkövetett a nyilvánosságban (a Demcsák-klán többi tagja pedig a nyilvánosságon kívül), de mindenki úgy okádik véres ondót, amint megjelenik enyhén tintásan, mintha ez volna a legfőbb bűne. Ennek a bulváron feszített, fontossági sorrend alkotására képtelen értékrendnek a megléte az egyetlen erkölcsi tanulság, amit Demcsák élő adásban celebrált bebaszásából levonhatunk.

Ha egy jelenség van, ami rémisztőbb a tömeges vérszomjnál is, akkor éppen ez a nevelt médiaidiotizmus az. Dicsértessék!

Mit vehetsz egy új Iphone X árán?

Tibi atya
2017.09.21.

Már lassan két hét telt el, mióta bejelentette az Apple, hogy piacra dobja a legújabb csúcstelefonját. Ez az esemény ismét szinte transzba ejtette azokat az egyszerű vásárlókat, akik évente cserélik le a telójukat csak azért, hogy idén is a legfrissebb modellt tarthassák a kezükben, aminek 20 pixellel nagyobb a kijelzője, és lassan már kávét főzni is tud.

A társadalom egy szűk rétege csigaként fog a saját nyálán a kereskedésekhez csúszni, hogy Anyuci és Apuci pénzén megvehessék az új mobilcsodát, aminek a legszerényebb változata is 379.990 Ft-ba fog kerülni Magyarországon. Hogy ez az ár alacsony vagy magas-e, azt döntsük el azok után, hogy mit lehetne venni itthon ebből a pénzből.

Nézzük, mi jön ki a legolcsóbb Iphone X modell árából hazánkban:

- 21.110 db  zsemle

- 126 darab férfi póló

- 760 db felnőttjegy a felcsúti kisvasútra

- 4.042 db túrórudi

- 255 kg párizsi (19.650 szelet)

- 152 hónapnyi Tinder Plus előfizetés

- 2.923 kg szőlő (amiből 3.132 palack bor állítható elő)

- 7.599 játék egy csocsón

- 4.000 db kisfröccs a Humbák Művekben

Persze azért azt lássuk be, hogy nem lehet egy életre elég pólóval és 3 évre elegendő párizsis zsemlével villogni a haverok előtt... No meg 3.000 palack borral sokkal nehezebb csajozni, mint egy státuszszimbólumnak számító méregdrága kütyüvel. Vagy mégse?

Rendőrök lőtték le az LMBTQ-közösség elnökét + VIDEÓ 18+

Tibi atya
2017.09.19.

Elöljáróban ennyit: azért adtam ezt a címet a cikknek, mert jelenleg ez kapja a médiahangsúlyt, valójában szerintem a kérdés komplexebb.

(A kép forrása: BBC)

A georgiai Lilburn városában bejelentés érkezett: Scout Schultz lőfegyverrel és késsel őrjöng a város műszaki egyeteme előtt. Rendőrök érkeztek a helyszínre, ahol a zavart férfit magán kívül találták. Noha lőfegyver nem volt a kezében, egy kést szorongatott, és üvöltözött. A rendőrök többször is felszólították, hogy dobja el a kést, elmondták neki, hogy nem akarják bántani, majd mikor ennek ellenére az egyik rendőrnőre rontott, az elsütötte szolgálati fegyverét, a mellkasán megsebezve a férfit, aki a kórházban később belehalt a sérüléseibe. A férfiról kiderült, hogy meleg, és az egyetemi Pride Alliance vezetője. Beszámol róla a BBC.

Kisebb népharagot váltott ki, mikor bejelentettem, hogy hiszek az LMBTQ közösség jogegyenlőségében és fontosnak tartom a Pride vívmányait Ez nem változott azóta sem.

Amiért fontosnak éreztem hozzányúlni ehhez a cikkhez, az a bicskanyitogató stílus volt, ahogy a BBC erről beszámolt. A cikkből megtudhatjuk, hogy Schultznál - a lelövését követően – megállapították, hogy lőfegyvere nem volt, csak kése (egy multitool), hogy a Műszaki Egyetem Pride közösségének elnökéről van szó, hogy az ügyvéd szerint nem volt nyitva a kés (ezt senki nem erősítette meg eddig), illetve megszólaltatják a szülőket, akik szerint a rendőrség a hibás, akiknek nem lett volna szabad halálos intézkedést végrehajtaniuk. Ennél egyoldalúbb és hatásvadászabb cikket nehezen hordhattak volna össze.

Nem említik a következőket:

  •      a non-bináris genderidentitású (tehát magát egyik neműként sem azonosító) férfi három levelet hagyott, amiben leírja, hogy öngyilkos lesz
  •      a fegyvert elsütő rendőr nagy valószínűséggel nő volt, és a srác rátámadt
  •      az esethez egyébként semmi köze a másságának

Miért oltári gáz, ha egy cikkbe csak azokat a körülményeket írjuk le, amik megfelelnek a világnézetünk miatt preferált narratívának?

Először is, a cikk hangsúlyozza az édesapa álláspontját (ami érthető, mert épp meghalt a fia): „Miért kellett lelőni a fiam? Ez az egyetlen dolog, ami jelenleg számít: miért kellett megölni őt?”. Másodszor is felteszi a kérdést, hogy miért nem bors-spray-vel vagy taser-gunnal (sokkoló-bénító pisztollyal) lőttek. Noha a rendőrségi protokoll ismert és nyilvános, és ebben az esetben szerintem teljesen érthető is, miért kellett tüzelni, a BBC ezt az oldalát nem látta fontosnak kibogozni, ezért most megteszem helyettük. Képzeljük el a helyzetet!

A Campus Rendészeten szolgálunk, bent ülünk az őrsön, és bejön egy jelentés, hogy egy ember lőfegyverrel és késsel őrjöng. Lever a víz, ellenőrizzük a fegyverünk töltöttségét, megpróbáljuk felidézni az unásig tanult protokollt, miközben társunkkal elhagyjuk a kapitányságot. Amikor a helyszínre érünk, nem tudjuk, mi fogad majd, meg kell közelítenünk a bejelentettet, hogy meggyőződhessünk róla, a helyzet valóban az-e, amit jelentettek. Nem paprika spray-vel megyünk oda, és nem is Taser gunnal (egyébként borsos ára miatt még nem minden rendőr van felszerelve vele, és ők sem voltak, de ha lett volna náluk, ebben az esetben akkor sem ezzel közelítették volna meg a helyszínt), mert a telefonon lőfegyvert jelentettek.

A helyszínre érve látjuk, hogy nem rózsás a helyzet. A jelentett lőfegyvert ugyan nem látjuk, csak a kést, de ez egy olyan országban, ahol annak a viselése általános, nem jelenti azt, hogy nincs is nála. Elővesszük a fegyvert, miközben a késes üvölt ránk, hogy „lőjetek le!”. Többször is megindul felénk, hátrálunk, amíg tudunk, és azt mondjuk neki „Gyerünk, haver, tedd le a kést”, „Senki nem akar bántani téged”. Mire rohamléptekkel megindul a késsel felénk. Elsütjük a fegyvert, és oda lövünk, ahol a kiképzésen tanultuk, hogy közeli célpont azzal meg is állítható. Mert nem akarunk meghalni.

Amikor a lelőtt elkövető (és nem áldozat) egy LMBTQ közösség elnöke, óhatatlanul megjelenik a gyanú, hogy vajon nem ez vezetett-e a szigorúbb rendőri intézkedéshez (hiszen számtalan esetről tudunk, amikor történtek ilyen túlkapások). A felvételen persze látszik, hogy nyilván nem, de mivel azt nem mellékelik az összes megjelenő cikkhez, ellentétben az apa nyilatkozatával („Why did you kill my son?"), teljesen egyértelmű, hogy a BBC egy eladható, kattintható sztorit próbál faragni a rendőri brutalitásról, ahol a szegény, zavarokkal és mentális problémákkal küszködő srác az áldozat.

Mint minden hasonló eset után, a rendőrnő valószínűleg komoly meghurcolás elé néz, amiért lőtt az életéért, és a médianyomás ebben az esetben a legkevésbé sem az a tényező, ami az igazságos, józan ítéleteket segíti elő. Nem beszélve arról, hogy ilyenkor felkorbácsolódnak a sztereotip ítéletek az egész LMBTQ-közösséggel szemben, holott bizonyára ők sem egységesek abban, hogy a legfontosabb kérdés itt tényleg az-e, hogy le kellett-e lőni a srácot vagy nem. Bizonyára köztük is sokan vannak, akik úgy gondolják, az eset bár tragikus, a nőnek joga volt lőni, hogy megőrizhesse legszentebb alkotmányos jogát, mely az élethez való jog. Mert ez legalább olyan fontos kérdés.

Arra kérem követőimet, hogy ha találkoznak a hírrel, ne kommenteljenek alá olyasmit, hogy „persze, aki buzi, annak már mindent szabad!”, „most komolyan ez a hír? Lelőnek egy köcsögöt, aki a rendőrökre támad, és mindenki őt védi?”! Az esetnek semmi köze nincs semmilyen mássághoz, ezért az LMBTQ közösség, és a jelen helyzet józan megítélését is károsítja, ha a média mégis erre próbálja kihegyezni néhány kattintásért. Ne üljetek fel ennek! Dicsértessék!

Tényleg ekkora baj, ha Demcsák be volt baszva?

Tibi atya
2017.09.17.

Nemrégiben látott napvilágot Demcsák Zsuzsa botrányos interjúja Szanyi Tibor MSzP-s EP képviselővel. Az interjú során többször is megakad a nyelve, és bár a riporternő fáradtságra hivatkozott, az internet népe alkoholt és/vagy gyógyszereket sejt. Az ATV vizsgálatot indított az ügyben, az eredményekig még a képernyőről is levették. Vélemény.

Kérdem én, Demcsák Zsuzsának tényleg azért kell most féltenie a tévés karrierjét, mert a legrosszabb esetben is úgy vezette le annak az életnek a feszkóját, ami a kamerákkal jár, hogy felöntött a garatra? Mit árul el ez rólunk?

Mindenekelőtt képmutatást: Demcsák ha egyáltalán be is baszott adás előtt, akkor sem hiszem, hogy emiatt kéne megrángatni. Az egész ország vedel az orvosoktól a politikusokon és a művészeken át a legszegényebb kubikosokig. Ez a jelenség nem kezelhető sem büntetéssel (pláne, hogy egy elbaszott Szanyi-interjúnál nagyobb kár nem keletkezett), sem pedig azzal, hogy most hirtelen mindenki úgy tesz, mintha ilyen egyébként soha elő nem fordulna, és Demcsák az ivással valami olyan förtelmes dolgot vitt volna véghez, amit még soha senki. Engem személy szerint az sem botránkoztatott volna meg, ha Szanyi kapitány és Demcsák közösen fakadnak vodkamámorban kommunista pártmozgalmi dalokra, hiszen erősen kétlem, hogy Demcsák (vagy akár Szanyi) még képes bárkit is bármivel megbotránkoztatni.

A második és szomorúbb dolog, amit megtudhatunk magunkról az eset kapcsán, hogy aranyhal memóriánk van: elfeledtük, ki is az a Demcsák Zsuzsa. Leszögezem, csak azért nem írhatom le, hogy Demcsák Zsuzsánál visszataszítóbb női médiaszemélyiséget nem láthatunk a képernyőn, mert semmilyen alapom nincs Sarka Katát megfosztani joggal viselt védjegyétől. Emlékszünk még rá, amikor a Gyurcsány-kormány alatt ez a nő majdnem kormányszóvivő lett? Arra is, hogy miért nem maradt az?

Frissítsük fel az emlékeket!

Demcsák szóvivői kinevezésével párhuzamosan, vélhetően pártutasításra blogolni kezdett (2007-et írtunk, ekkoriban a fészbúk még sehol nem volt, virágzott a blogkultúra), és mivel a leghalványabb fogalma sem volt a blogolás lényegéről, előre megírt posztokat tett ki, a legelső nap legelső félórájában ötöt. Noha egy szabad demokratákból és szocialistákból álló koalíciós kormány szóvivője lett volna, blogja meglehetősen sajátságosan foglalkozott bizonyos társadalmi kérdésekkel. Leghíresebb bejegyzése, „A bölcsi-keresés kálváriája” hozta meg naplója ismertségét. Ebben a szocialista világlátás nyomokban sem tűnt fel, egy burzsoá, ostoba picsa szemlélete annál inkább. Hosszú sorokon át panaszkodik, hogy milyen undorító, csóró gyerekek vannak a csoportban. Nem sokkal a közzététel után úgy törölte a bejegyzést, mintha soha nem is létezett volna.

„Találkoztam itt Bélukával, akinek a ruháit hetente egyszer mossák ki a szülei és csak egy váltás ruhája volt, Laurával, aki minden fiún túltett a rosszasságban, mint kiderült azért, mert otthon rendszeresen verték és sokszor vették át a bölcsis nénik véraláfutásokkal, kék-zöld foltokkal és persze Ádámkával is találkoztam, akit még bárányhimlősen is behozott a reggel fél tízkor már részeg édesanyja. A pöttyöket látva kézen fogtam a fiamat és meg sem álltunk hazáig. A beszoktatás harmadik napján adtam fel. De később kiderült, hogy nem volt szerencsénk, mert a leglelketlenebb bölcsis nénikhez és a legrosszabb szociális helyzetű csoportba kerültünk, mert ott volt üresedés."

Miután kisopánkodta magát, hogy milyen szerencsétlen, amiért a gyerekének szegény gyerekekkel kell megosztania óvodás éveit egy olyan fertőtelepen, ahol előfordulhat, hogy nem barna kenyeret adnak, arról is említést tett, hogy nem szívesen viszi olyan játszótérre a gyerekeit, ahol alacsonyabb szociális helyzetűek is vannak (ami elég nehéz az ő esetében, mert hozzá képest a legtöbben azok). Később a Times számolt be arról, mennyire visszataszító, mikor Demcsák az Operabál miatt lelkendezik, ahol a legolcsóbb belépő is 183 Fontnak megfelelő összeg, tehát több, mint egy akkori magyar óvónő fizetése volt (és senki nem vádolta azzal, hogy a legolcsóbbal lépett volna be).

Rendíthetetlenül fenyegetett meg perrel minden újságírót, aki a későbbiekben férje maffiakapcsolatait pedzegette az egyebek mellett gyilkosságokkal is összefüggésbe hozott Koszi-klánnal. Valóban aljas rágalomnak tűnnek a vádak (igen, ez irónia), hiszen papíron minden közös érdekeltségű cégből kiszálltak már hónapokkal korábban. Részt vett a tízszeres költségvetésű vizes VB kommunikációs kampányában (bizonyára korábbi kommunikációs sikerei miatt). Gyomorforgató körutazást tett a magyarországi bulvárban, nyilvános perpatvarokba keveredve állítólagos hentergései miatt a sztárvilágban, ami amellett, hogy teljesen érdektelen, számtalanszor szennyezte hetekig a közbeszédet. Még Lázár János rövid londoni útjával is összefüggésbe hozták, amit az akkor még államtitkári beosztásban ülő politikus közpénzből finanszírozott, majd mikor a sajtó érdeklődni kezdett, egyből kifizette zsebből a majd egymillió forintot, amibe rövid szállása került. 

Mindezek tükrében kénytelen vagyok élni a kérdéssel: ha a közízlés ennyire romokban hever, és egy évtizede nem okádja le mindenki a bokáját valahányszor Demcsák megjelenik a képernyőn, ha ennyi gusztustalanság után sem kristályosodott feltételes reflexszé, hogy Demcsák láttán a távirányítóhoz nyúljon a tömeg, ugyan miféle szemforgatás vezetett odáig, hogy most egy adás előtt bevert rivotrilért vagy felesért kell elhagynia a képernyőt?

Ezeket a cikkeket olvastad már?